A Szíriában zajló véres polgárháborúnak egyre több civil esik áldozatául. Mario Zenari bíboros, Szíria apostoli nunciusa szerint az országban uralkodó káosz maga a „földi pokol”, elsősorban a gyermekek számára, akik a legsebezhetőbbek. A bíboros március 9-én számolt be a szíriai helyzetről.
Az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja (UNICEF) egy nemrég kiadott nyilatkozatára hivatkozva Zenari bíboros így fogalmazott: Szíria jelenleg „a föld legveszélyesebb helye a gyermekek számára”.
„A helyzet szörnyű. Mindig azt mondom, ez egyszerűen az ártatlanok lemészárlása” – fogalmazott, és felidézett egy esetet: Néhány évvel ezelőtt Damaszkuszban, ahol a nunciatúra is található, találkozott egy tízéves kislánnyal, akinek mindkét lábát amputálták, olyan súlyos sérüléseket szenvedett egy robbanás során keletkezett repeszektől.
Egy másik történetben egy tizenöt éves lányról beszélt, aki egy barátjával éppen hazafelé tartott az iskolából, amikor egy detonáció során elszabadult repesz az arcába fúródott, majd a fejében továbbhaladt, és azonnal megölte.
Rengeteg a szenvedés, mondta Zenari, majd felidézte Ferenc pápa 2017 karácsonyán elhangzott szentbeszédét, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: „rendkívül megérintett engem”, mert a pápa végig a gyermekek szenvedéséről beszélt.
Ami a humanitárius segélyezést illeti, a helyzet „irányíthatatlan”, mondta, „egy egész könyvet tudnék írni” csak a szíriai gyötrelmekről.
Mario Zenarit, aki 2008 óta teljesít nunciusi szolgálatot, Ferenc pápa 2016-ban bíborossá kreálta. Március 9-én az Open Hospitals elnevezésű projekt egyik rendezvényén tartott előadást. A projektet az AVSI egyesület szervezte 2016-ban, a Gemelli Alapítvánnyal és a Cor Unum Pápai Tanáccsal együttműködve. Célja a szegénységben élők orvosi ellátásának biztosítása, valamint négy nonprofit kórház anyagi támogatása Szíriában.
A polgárháború 2011-es kitörése óta több mint 13,5 millió szíriai, köztük hatmillió gyermek került súlyos humanitárius válságba. A lakosság nagy részének élelmezése megoldatlan, és a legalapvetőbb ellátásokat sem tudják biztosítani.
Az ENSZ becslései szerint 11,5 millióan vannak, akik nem kapnak megfelelő orvosi ellátást – negyven százalékuk kiskorú. A kórházak gyakran támadások célpontjai, a háború kitörése óta a szíriai egészségügyi hálózat dolgozóinak csaknem kétharmada elmenekült az országból.
A személyzet bérezésére, az általános kiadásokra, a havi számlák kifizetésére és a régi épületek felújítására fordítható összeg változatlan, míg a betegek egyre növekvő számban jelentkeznek a kevés, még megmaradt kórházban, hogy ellássák mindennapi betegségeiket és háborús sérüléseiket. Ez lassan a rendszer pénzügyi összeomlásához vezethet.
Az Open Hospitals projekt 2017 novembere óta körülbelül 1,2 millió euróval járult hozzá annak a négy kórháznak a fenntartásához, amellyel kapcsolatban áll.
Március 9-i beszéde alkalmával Zenari bíboros levetített egy kétperces videót, amelyben bombázásban tönkrement épületek és a harcokban megsebesült emberek láthatók, többségükben szintén gyermekek, arcukon vérrel és porral.
A társadalom szövete „megsérült”, fogalmazott, „és a mély sebek, amelyek ezeket a gyermekeket borítják, rosszabbak, mint amilyennek tűnnek”.
A polgárháború civil áldozatainak száma az utóbbi hetekben drámai módon megnövekedett, miután az oroszok által támogatott szíriai erők február 18-án súlyos szárazföldi és légitámadást mértek az ostrom alatt álló Kelet-Gúta oázisra, amely Damaszkusztól északra található.
A négyszázezer embernek otthont adó Gúta oázis az utolsó a lázadók kezén lévő területek közül, amely így célpontja a szír elnök, Bassár el-Aszad által irányított katonai erőknek. Az elnök 2013 óta próbálkozik a lázadók elűzésével.
A szíriai emberi jogi egyesület szerint eddig kilencszáz civil vesztette életét a támadásokban. Habár az ENSZ Biztonsági Tanácsa harmincnapos, február 24-én életbe lépő tűzszünetet kezdeményezett, a harcok folytatódtak, és a humanitárius segélyek kiosztására irányuló erőfeszítések – egy esetleges kémiai támadás veszélye miatt – leálltak azokon a területeken, ahol a lakosság csapdába esett.
Zenari bíboros úgy fogalmazott, a világon bekövetkezett katasztrófák során „még sosem látott annyi erőszakot, mint Szíriában”. A helyzetet az 1994-es ruandai népirtáshoz hasonlította.
A bíboros azt is elmondta, olykor megkérdezi magától: „Isten talán nem látja ezt?” Emellett utalt arra is, hogy vigaszra talál, ha Jézus szenvedésére és halálára gondol, mert „Jézus szenvedései közepette egész testében vérrel verejtékezett… (Ez) az egész Egyház vére, a mártírok vére.”
„A szenvedések nyolcadik évében járunk” Szíriában – tette hozzá a bíboros. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy eddig semmilyen megegyezés nem született annak érdekében, hogy véget vessenek az erőszaknak. Az eddigi tárgyalások vagy kudarcba fulladtak, vagy az egyezség megszületett ugyan, de újra felrúgták.
A bíboros szót ejtett arról a több millió emberről is, akiknek el kellett hagyniuk Szíriát, és most más országokban élnek – köztük is rengeteg a fiatal. Ennek következtében „Szíria társadalma és Egyháza rövid idő leforgása alatt elveszítette a fiataljait”.
Egyórás beszédének végén Mario Zenari arra kérte a hallgatókat, hogy imádkozzanak „Szíriában élő barátainkért és testvéreinkért”.
Forrás és fotó: Catholic News Agency
Fordította: Koszoru Péter
