Csapattag volt…

Budapesten született 1934-ben, gyermekkora a főváros hetedik és nyolcadik kerületében telt. 1957-ben végzett a Színművészeti Főiskolán, a Nemzeti Színházhoz került, majd a Madách tagja lett. Dolgozott a 25. Színházban, majd a Mafilm munkatársa lett. Tagja volt a Népszínháznak, a Szigligeti Színháznak, a Művész Színháznak, játszott a Katonában. 2004 óta volt a Nemzeti Színház tagja. Filmes pályafutása 1954-ben az azóta legendássá vált Liliomfival kezdődött, melyben az ifjú Schnapsot alakította. 1973-ban a megszállott Minarik Ede gőzmosodás szerepében nyújtott kiemelkedő színészi alakítást a Régi idők focijában. A filmből való „Kell egy csapat!” mondása szállóige lett. A nagy sikerű Abigél című négyrészes tévéfilmsorozatban Kőnig tanár urat állította elénk. A nyolcvanas évek számos meghatározó filmjében szerepelt, 1989-ben pedig filmrendezőként is bemutatkozott A legényanya című politikai szatírával. 

Sokoldalú színészegyéniség volt. Gyakran játszott ironikus, groteszk, kiszolgáltatott figurákat. Néhány évvel ezelőtt egy, pályájára visszatekintő interjúban arról beszélt, hogy szeretett volna több komikus darabban is játszani, de a rendezők többsége tragikus szerepeket osztott rá. Az utóbbi években főleg színpadon láthattuk. A Nemzetiben többek közt Berliozt keltette életre a Szász János által rendezett A Mester és Margaritában. A mostani évadban az Úri muriban és a Jó estét nyár, jó estét szerelemben láthatta a közönség.

Felesége Böszörményi Ágnes. Két gyermekük született, akik szintén filmes pályán tevékenykednek: Garas Klára gyártásvezető, Garas Dániel pedig operatőr (Moszkva tér, Mázli) lett.

December végén lépett utoljára színpadra a Jó estét nyár, jó estét szerelem című darabban. Törőcsik Mari, a pályatárs és jó barát így emlékezett rá: „Elmenetele nagyon fáj. Nem tudok úgy beszélni róla, mint bármely, különben nagyon szeretett kollégámról. Úgy tervezte, nem lép föl többet, de én megkértem, hogy jöjjön be a kedvemért. A Jó estét nyár, jó estét szerelemben velem játszott utoljára.”