Bojtorján és ligetszépe

Ám nem mindegy, hogy mikor ássák ki a földből! Csak az első éves, szárat és virágokat még nem fejlesztett gyökér értékes gyógyászati célra. A gyökér főzetét (teáját) más gyógynövénnyel keverve vagy magában vesekőoldónak, vértisztítónak, izzasztónak, vizelethajtónak használják. Külsőleg (borogatásként) alkalmazva bőrbajokat, ekcémát, sömört gyógyítottak vele. Hajápoló szernek is bevált: aki bojtorjános vízzel mosta a haját, annál elmúlt a korpásodás és nem zsírosodott a haj. A mai kozmetikai ipar a bojtorjángyökérből kivont olajjal revitalizálja a festéstől töredezett, élettelenné vált hajat.

Ligetszépe

Az Észak-Amerikából származó ligetszépe ugyancsak kétéves növény. A magvetés utáni második esztendőben kezdi bontogatni illatos, sárga virágait a hosszú szár mentén. Előbb az alsó virágok nyílnak ki június táján, és mire a legfelsőkre is sor kerül, már itt az ősz! A növényfaj különlegessége, hogy szürkületben, illetve kora hajnalban kezd virágozni, napközben pedig becsukódnak a szirmok.

Azt az indián őslakosság is tudta, hogy a ligetszépe gyógyerővel bír: bőrbetegségeket, valamint horzsolásokat, sebeket kezeltek főzetével. Ma pedig már tudjuk, hogy csökkenti a vércukorszintet, enyhíti a menstruációs görcsöket. Napjainkban komoly kutatások folynak a ligetszépe hatóanyagaival kapcsolatban az asztmatikus rohamok, a hiperaktivitás, a skizofrénia gyógyítására. Sőt, felfedezték, hogy a gyökerekből és a magokból sajtolt olaj az idegi eredetű – például sclerosis multiplex – betegségek kezelésében is hatásos lehet.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .