A Segítő Szűzanya napjára a felkészülést már az ünnep előestéjén megkezdték. Keresztutat jártak a zarándokok a Kálvárián, szentmisén, körmeneten vettek részt, majd éjfélig virrasztottak. Másnap az ünnep legfőbb eseményén, a püspöki szentmisén sok kisgyermekes család is csatlakozott hozzájuk, valamint részt vettek közéleti vezetők is.
A főpásztor beszédében arra biztatott mindenkit, tegye mérlegre saját magát és értékrendjét. Megőrizte-e jelentőségét életünkben a hit és az imádság, vagy csak az azonnal kézzelfogható dolgok fontosak számunkra? A püspök személyes tanúságtételt mondott az ima erejéről. Egy évvel ezelőtt ezen a helyen Isten és Mária elé tárta az egyházmegye papságának nehézségeit, a súlyos paphiányt, és meghirdette a Prohászka Imaszövetséget. A hívekhez eljutott az imádságra hívó szó, és ma már kétezren imádkoznak az imaszövetségben a papság megerősödéséért és új papi hivatásokért. Öt fiatalt vettek fel a papi szemináriumba, ami azért is örvendetes, hiszen tavaly még egy jelentkező sem volt. Az ezeréves kegyhelyen soha senki nem imádkozott hiába – mondta a főpásztor. Nemrég az egész egyházmegye papsága is imában ajánlotta fel magát a bodajki Segítő Szűzanyának. Őseink számára ez a hely, ahol a Szűzanya jelenléte betegeket gyógyított és nélkülözőket vigasztalt, mindig különösen fontos volt. A Szent Szűznek hozott, tiszta szándékkal vezérelt imádságaink, még ha emberi hibáktól nem is vagyunk mentesek, akkor is meghallgatást nyernek. Beszéde végén a főpásztor arra kérte a zarándokokat, kitartóan imádkozzanak a Szűzanyához, hogy a családok erkölcsileg és anyagilag is megerősödjenek a mai nehéz helyzetben. A szentmise végén a püspök megáldotta a kegytárgyakat. Az idei bodajki zarándoklatról is elmondhatjuk, alkalmat teremtett hitünk megélésére, gondolataink rendezésére és a közös imádság erejének megtapasztalására, melyet nem találhatunk meg mindennapjainkban.
