– Nemrég egy angol nyelvű komolyzenei laptól kerestek meg – meséli az operaénekes igazgató. – Szeretnének eljönni Miskolcra, mivel az utóbbi idők egyik legtartalmasabb és színvonalát tekintve is ígéretes fesztiválprogramja felkeltette az érdeklődésüket… Való igaz, hogy a bécsi klasszikusok mellett az új bécsi Bartók-kortársak, Schönberg, Berg, Franz Schmidt, Richard Strauss vagy Zemlinsky művei az előadók és a befogadók számára egyaránt kihívást jelentenek, de az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a miskolci közönség nagyon nyitott, elfogadja az újat, mind a zenei különlegességek, mind a rendezések tekintetében. Az idei fesztivál mérföldkő, egyfajta határpont lesz, azonban szeretnék mindenkit „megnyugtatni”: 2010-ben, amikor Európa áll majd a program központjában, ismét „népszerű” operákkal érkeznek Miskolcra a meghívott társulatok. Azt követően pedig kezdjük a sort újra Verdivel, Puccinivel, Mozarttal…
A legnagyobb vállalkozás most kétségkívül Schönberg Mózes és Áron című operájának magyarországi ősbemutatója lesz. – Természetesen nem elég megálmodni valamit – mondja Bátor Tamás az előkészületekről. – Kell hozzá egy olyan karmester, mint Kocsis Zoltán, aki már több éve foglalkozik a művel; kellenek kitűnő szólisták, mint például Wolfgang Schöne, aki világszínvonalon tolmácsolja Mózes szerepét; és kell hozzá egy kiváló együttes, mint a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar. Az opera rendező-dramaturgja Giorgio Pressburger, aki – ha az anyagi lehetőségeink engedik – félig szcenírozott formában, néhány díszletelemmel, minimális mozgást használva állítja színpadra a darabot.
A Bukaresti Nemzeti Opera (Figaro házassága), a Moszkvai Helikon Opera (Lulu, Mozart és Salieri, Apolló és Jácint), a Gerai Állami Opera (Wozzeck), a Pozsonyi Nemzeti Színház (Ariadné Naxos szigetén), a Nagy Moszkvai Klasszikus Balett (Johann Strauss-gála) és a Kassai Állami Színház (Figaro-balett) produkciói mellett a hagyományokhoz híven világjáró magyar művészeink is megjelennek a fesztiválon. A nyitóesten az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar Miklósa Erikát kíséri, Polgár László Schubert Téli utazását hozza, Komlósi Ildikó pedig repertoárjának régebbi, Mozart- és Richard Strauss-szerepeit eleveníti fel a „Bécs Gálán”. Egy ifjú tehetség, Sebestyén Miklós basszbariton – a Lipcsei Opera tagja – a Mózes és Áron előadásán mutatkozik be itthon, majd az említett zárógálán énekel Mozart-áriákat…
Az esztendő nagy jubileumai a Bartók+Bécs számos programjában megjelennek.
– A Haydn-év mellett a vallási kultúra évéhez is kapcsolódunk. Az ószövetségi témájú Mózes és Áronon kívül bemutatjuk a pozsonyi születésű, Bécsben élt Franz Schmidtnek – a jánosi jelenéseket idéző – A hétpecsétes könyv című nagyszabású oratóriumát. Az egyházzenei kínálatból mindenképpen említést érdemel Schubert G-dúr miséje és Haydn Pauken-messéje is. Új helyszínünk a Kossuth utcai református templom, ahol a King’s Singers ad koncertet; a minoritáknál pedig a Cardinal Mindszenty Kórus és a Reményi Ede Kamarazenekar közös hangversenyére kerül sor. Ahogy az elmúlt években, természetesen az avasi református templomban, a Szentháromságról nevezett ortodox templomban és a zsinagógában is lesznek előadásaink.
Végül, de nem utolsósorban az évfordulók kapcsán szóba került a 2009. június 16-i nagy Európa-est is, amely várhatóan a tizenkét nap egyik zenei csúcspontja lesz:
– Uniós támogatással rendezzük meg az Emlékezés Beethovennel az 1989-es eseményekre című koncertet a Jégcsarnokban. Az esemény a Kassai Nemzeti Színház és a Kolozsvári Magyar Opera összefogásával, magyar és külföldi szólistákkal, hazai együttesek (a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a Nemzeti Színház kórusa, a Bartók Béla Zeneművészeti Egyetem Kórusa, a Cardinal Mindszenty Kórus, a Fazekas-Istvánffy Általános Iskola gyermekkórusa) közreműködésével valósul meg. Ezt a programot november 16-án, a Vencel téri események előestéjén a kassai dómban, majd december 22-én a romániai forradalmat ünnepelve a Kolozsvári Állami Magyar Színházban is megismételjük. Mindez – Bartók szellemében – a Kárpát-medencei népek barátságának jele lesz: kéznyújtás a román, szlovák és cseh testvérek felé. Az operafesztiválra egyébként évek óta e gondolat jegyében hívjuk meg a különböző együtteseket és társulatokat. A Beethoven-est összeállításánál az volt a cél, hogy a zene eszközeivel megmutassuk: honnan indultunk és hová érkeztünk. A Fidelio című operából elhangzik a 3. Leonora-nyitány, a rabok kórusa (az 1950-es, ’60-as, ’70-es évek koncepciós pereire, politikai foglyaira utalva), majd az opera fináléja: a miniszter megérkezésével, a megváltással. Ez az ünnepi kórus lesz a szimbolikus „határnyitás”, amelyet a szünet után a IX. szimfónia követ, több mint háromszáz tagú apparátussal. A hangversenyt Nicola Luisotti, a fiatal olasz karmester-generáció egyik legtehetségesebb képviselője vezényli, aki szeptemberben veszi át a San Franciscó-i opera zeneigazgatói posztját. Többek között Londonban, Bécsben, New Yorkban dirigál, de nagy sikerrel vendégszerepelt már a miskolci operafesztiválon és Budapesten is. Az Európa-koncerthez a
’89-es történelmi eseményeket bemutató (vándor)fotókiállítás társul. A közös emlékezésre, ünnepre egyházi és közéleti személyiségeket, politikusokat is várunk itthonról és a határon túlról…
