– Elsősorban Bálint Sándor szemléletét kellene mai kutatói gyakorlatunkba átültetni. Feltárnivaló is van persze a hagyatékában, amit a kutatóintézet részben magára is vállal. Azért csak részben, mert a dokumentumok nincsenek nálunk, a hagyaték a Móra Ferenc Múzeum polcain lelhető fel. Sokkal inkább célunk a lelkiségtörténet, a spiritualitás, a vallási kultúra és intézményrendszerének kutatása; illetve fontos feladatunk, hogy a különböző új vallási mozgalmakat vizsgáljuk. Mind a hittudományi főiskolán, mind a bölcsészkaron nagy hagyományai vannak a valláskutatásnak, az egyháztörténetnek. Bálint Sándor tudományközi szemlélettel vizsgálta ezt a nagyon széles kulturális rendszert, de említhetjük Kerényi Károly nevét is, aki klasszika-filológusként dolgozott itt. Teológus egyháztörténészeket is felsorolhatnánk, jelezve, hogy Szegeden az ilyen típusú kutatásoknak mély gyökere és hagyománya van. Bálint Sándor komplex néprajzi szemléletet kibontva az 1920-30-as évek fordulójától munkálta ki módszerét, és tette közzé eredményeit 1980-ban bekövetkezett haláláig. Emberi tartása is példaadó lehet számunkra. Többször is megfogalmazta, hogy meggyőződését, hitét is próbálja egy kicsit háttérbe szorítani, amikor egy más vallású embert, s annak vallási kultúráját kutatja. Ökumenikus szemlélettel nézte a világot. Példaadó számunkra abban is, amilyen alázattal viseltetett a vallási néprajz iránt. Mi is hasonlóképpen szeretnénk dolgozni. Szeptember elsejével megkezdtük a munkát. Több tudományterületről jól képzett, több nyelven beszélő és publikáló fiatal emberek gyűltek itt össze. Idősebb kollégáikkal együtt reményeink szerint komoly tudományos eredményeket fognak majd elérni a vallásosság és a vallási kultúra kutatásában az ókeresztény kortól napjainkig. Vallás, egyén, társadalom címmel december 1-jén tartotta első, „bemutatkozó” konferenciáját az intézet a hittudományi főiskola Klebelsberg-termében. Tíz fiatal kutató mutatkozott be előadásával: a témák között olyanok szerepeltek, mint Krisztus Getszemáni-kertben megélt látomásának egy apokrif feldolgozása, a XII-XIII. századi misztika, az állam és az egyház kapcsolata a XIX. századi Erdélyben, a XVIII-XIX. századi Csongrád céheinek vallási élete, a jelenkori Magyarország vallási és politikai életében megjelenő újpogány tendenciák, valamint a modern sztárkultuszban megjelenő vallási elemek. Az intézet tevékenységében a néprajzi és vallástudományi kutatásokon túl különleges hangsúlyt kap a teológia kutatása, különösen is az egyháztörténet, az antik és késő antik vallástörténet, az ókeresztény egyház- és teológiatörténet. A kutatóintézet tudományos háttérként szolgál a főiskolán 2010 szeptemberében induló keresztény egyház- és vallástörténet mesterszakhoz. Az új mesterszak Szegedre koncentrálja az ország Rómában végzett egyháztörténészeit: Szegeden kínál parológiai és egyháztörténeti stúdiumokat a magyar érdeklődők számára.
Odrobina
