Imádság tizenöt napon át
Esther (Etty) Hillesum neve hallatán ma még kevés szem csillan fel Magyarországon. Nem ismerjük e holland jogászlányt, aki harmincadik évét sem érhette meg, hiszen 1914-ben születve egy olyan korban élt, amely – mint számtalan sorstársának – zsidó származása miatt a mielőbbi kínhalált szánta neki. Nyugaton azonban már korábban felfigyeltek rá. E zsidó származású lány a westerborki átmeneti koncentrációs táborban sem félbehagyott naplójának tanúsága szerint – vallási egyoldalúságok kötözöttségeitől mentesen – XX. századi misztikusként világította be a körülötte élők napjait. Az ima jelenlétébe álló ember volt, aki zsidók és keresztények számára egyaránt hitelesen, minden körülmény közt, a nevetés és a döbbenet óráiban is az Istennel időző ártatlanság vértanúja lett. Az ő lelkiségébe avat be a most megjelenő kis kötet.
Házasság és család
Többek közt II. János Pál pápa is megfogalmazta, hogy napjainkban nem a házasság és a család, hanem az ember van válságban. Ezért is igaz, hogy ha valaki a teljesedő életre nyitottan szeretné berendezni mindennapjait, elsősorban emberségében igényel megerősítést. Erre ma a szükségesnél kevesebb esély kínálkozik, de sok közösség dolgozik azon, hogy a személyiség, a házasság és a család fejlődése útjának akadályait mind többen tudják elhárítani, és képesek legyenek kibontakoztatni a bennük szunnyadó értékeket. Elsősorban az életvédelem, a családsegítés, a pedagógia és a lelkipásztorkodás területén dolgozó szakemberek számára jelent segítséget a Horváth-Szabó Katalin szerkesztésében most megjelenő tanulmánykötet, mely a házasság és a család erősítését, gazdagítását segítő felismeréseket, tudományos igényű, de a gyakorlati szempontokat is mérlegelő gondolatokat tesz közzé neves kutatók és szakemberek tollából.
Evelyn Waugh: Heléna
Heléna (vagy másként Szent Ilona), a kereszténység üldöztetésének korát lezáró Nagy Konstantin római császár édesanyjának a legendák homályába vesző alakját Krisztus keresztjének megtalálójaként tartja számon a történelmi korokon átívelő keresztény közösségi emlékezet. Evelyn Waugh, a XX. század egyik legegyénibb hangú angol írója nem pusztán történelmi érdeklődésének eredményeként adta közre a császárnő életéről és hivatásáról szóló, 1950-es regényét. Az elsősorban a társadalom torzulásait – elképesztő és olykor kegyetlen humorával – pellengérező regényeivel világhírűvé vált szerző felnőtten lett a katolikus egyház tagja, s ebben a késői művében hitének is emléket állított. A magyarul első alkalommal megjelenő történetet A szent helyek című esszé egészíti ki, amely szintén most először lát napvilágot magyar nyelven.
François Mauriac: A bárány
A megváltás éltető légkörén kívül ziháló világot megjelenítő, a krisztusi igazság mai testesülésének hiányát rögzítő műveiről hazánkban is jól ismert francia író alkotásainak jelentős része magyarul is megjelent az elmúlt évtizedekben. Az áldozat és a megváltás témáját a sajátosan sötét tónusú mauriaci színekkel festő A bárány 1954-ben íródott. Akkor és azóta sem jelent meg magyarul. Ezt a mulasztást pótolja az Új Ember, Fázsy Anikó érzékeny és míves fordításában bocsátva közre a Nobel-díjas író utolsó előtti regényét.
Hit és emberi boldogság
A boldogság gyaníthatóan mindenkit érdekel, a hozzá vezető kanyargós út talán már kevesebbeket hoz lázba, mindenesetre sokan sokféleképp megfogalmazták már vele kapcsolatos tapasztalataikat, meglátásaikat, visszaeséseiket. A Pszichológusok és teológusok című sorozat új (immár tizedik) kötetében közzétett írásaikban a keresztény megközelítés útjain járnak a Katolikus Pszichológusok Baráti Köre, a Faludi Ferenc Akadémia és a Magyar Pszichológiai Társaság Valláspszichológiai Szekciója által szervezett 2006-os konferencia előadói. A sorozat címében jelzett két szakemberi gárda képviselői egyfelől a lélektan újabb keletű nyomvonalán a boldogságkeresésnek nem a pszichológiában hagyományos témának számító buktatóiról és kudarcairól, hanem pozitív megközelítéséről, az istenhithez fűződő kapcsolatáról értekeznek. Ezt mélyítik sajátos szempontjaikkal a teológiai központú tanulmányok.
Hogyan alakul ki Isten a gyermekben
Fritz Oser, a valláspedagógia nemzetközi hírű szaktekintélye e kötetében munkatársai segítségével, kutatások és módszertani tapasztalatok gazdag eszköztárából merítve arra a kérdésre keres válaszokat, hogy az első iskolai években hogyan lehet fészket építeni a mindig ingyenes kegyelem számára, vagyis emberi oldalról megteremteni a gyermekben születő istenkapcsolat feltételeit. Az elsősorban hittanároknak és szülőknek íródott, a fejlődéslélektan és a teológia megbízható eredményeit alkalmazó összefoglaló munka szemléletes példákkal és óravázlatokkal is segít mindazoknak, akik az emberi és isteni világ kereszteződéseihez kísérik a rájuk bízott kicsinyeket.
