Az összetartozás jegyében

A Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágban élő magyarság összetartozásának jegyében megtartott fehérvasárnapi szentmisével, kiállításokkal nyílt meg a reneszánsz éve zuglói rendezvénysorozata, amelynek Kanada a díszvendége. Az a távoli többnemzetiségű ország, amely sok-sok menekülni kényszerülő magyarnak adott új hazát, életlehetőséget. Kanada ma is példáját adja a különböző származású polgárok összetartozásában rejlő erőnek – hangsúlyozta köszöntőjében Pierre Guimond, Kanada magyarországi nagykövete, aki munkatársaival együtt az ünnepség felnőtt résztvevői mellett magyarul üdvözölte azokat a zuglói gyermekeket is, akik a tervek szerint nyáron kerékpárral szeretnének eljutni Montrealból Ottawán keresztül Torontóba. Túrájuk során látogatást tesznek Kanada parlamentjében és a miniszterelnök hivatalában is. Az emigrációs magyar közösségeknek bemutatják a Jelenetek Szent Erzsébet életéből című drámafeldolgozást, és megemlékeznek az 1976-os montreali olimpia magyar érmeseiről is. A túra fővédnöke Kanada magyarországi nagykövete. Az ünnepi szentmise után – melyet a Szent Korona hiteles másolata előtt Hajnal György plébános mutatott be – a vendégek átvonultak a Közösségi Házba, az időszaki kiállítások megnyitójára. Útközben beszélgettem Wichmann Tamással, a magyar kajak-kenu sport örökös bajnokával, kilencszeres világbajnokkal, kétszeres olimpiai ezüstérmes sportolóval, aki több – olimpiai érmes – sporttársával együtt meghívott vendége volt az ünnepségnek. Felidézte sportpályafutásának kezdetét, amikor először csodálkozott rá arra, hogy „milyen hatalmas a magyar nemzet”, mert a világ minden táján találkozott érte szurkoló magyarokkal. De életre szóló sportbarátságokat kötött horvát, szerb, szlovák versenytársaival is, mivel megtanulta, hogy a tehetséget mint isteni adományt tisztelni kell. Edzői tevékenysége során az emberi tartást, a lelkesedést igyekezett átadni tanítványainak. Meleg szavakkal emlékezett édesanyja imáira, amikor súlyos autóbalesete után fia felépüléséért fohászkodott Istenhez. A Szent Imre-templomban eltöltött ministránsévek élményei, lelki tapasztalatai sokszor segítették őt pályafutása során. Mosolyogva meséli, hogy 1974-ben a magyar sportolókat Mexikóból szállító repülőgép „véletlenül” épp Montrealban szorult javításra, így lehetőségük nyílt a kanadai magyarok körében eltölteni legalább egy éjszakát. Az ottani kajak-kenu válogatottnak ma is vannak magyar származású tagjai – mondja, miközben a közösségi házhoz érkezünk, ahol már zajlik az időszaki kiállítások megnyitó ünnepsége. A Kanadai Magyar Művészek Egyletének az ország tájait bemutató gyűjteményéről Michael P. Smithing, a Colliers International Kft. ügyvezető igazgatója szól elismerően. A magyarság 1956-os kivándorlását bemutató kiállítás képekkel, rövid összefoglalókkal tájékoztatja a látogatókat az ‘56-os válságra adott kanadai reakciókról. A torontói Rákóczi Alapítvány és Kanada nagykövetségének tárlata a forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójára született, s már számos magyar városban bemutatták.

A résztvevők érdeklődve tekintették meg a kincstár állandó kiállítása mellett az Attila palotájától a reneszánsz királyválasztásig című tárlatot is. Az Árpád-ház 1301-es kihalása után egymással háborúskodó nagyurak – a Képes Krónika „tudósítása” szerint – „összegyűltek Pest környékén, a Rákos mezején, s elfogadták királyuknak Károly Róbertet”. Az összetartozás, az egység erejéről szólt a királyválasztás, s erről énekeltek a busai asszonyok is, akik a Felvidékről érkeztek az ünnepségre. Csak azt veszíthetjük el, amiről önként lemondunk, figyelmeztetett bennünket a dal.

Az agapé után a Kanadába utazó diákcsoport bemutatta a Jelenetek Szent Erzsébet életéből című drámafeldolgozást.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..