De ugyanez a helyzet a jó esetében is. Ha jó nevelést kap kicsi korában, ha begyakorolja a fegyelmezett munkát, ha megtanulja az udvarias viselkedést és azt, hogy ezért Istentől is jutalmat kap majd, akkor jó emberré lesz, és nehéz helyzetben is jó, kiszámítható viselkedésű marad. Bizonyára ismerik ezeket az elveket az ország vezetői is. Tudják, hogy ha valaki egyszer beteggé, erkölcstelenné, kábítószer-élvezővé válik, azt nagyon nehéz lesz gyógyítani. Igaz a mondás: könnyebb a bajt megelőzni, mint meggyógyítani a beteget. Ezért érthetetlen sok ember számára a kormány terve, hogy megvonják a támogatást a hitoktatástól, a valláserkölcsi neveléstől a jövő évi költségvetésben. Nem erősíteni, kiszélesíteni akarják az erkölcsi nevelést, mint a világ legtöbb országában, hanem megszüntetni vagy legalábbis meggyengíteni. Ezzel gyökerében támadják az erkölcsös ember nevelését. Ehelyett olyan embereket bocsátanak ki az iskolák kapuján, akikkel már sem a szigorú törvényekkel, sem a nagyobb rendőri jelenléttel nem tudnak elbánni. Sőt, beépülnek az őket üldöző szervezetekbe is. Mint hitoktató lelkipásztor, sokszor találkoztam olyan szülőkkel, akik hasonló módon gondolkodtak. Amikor azután rosszá lett a gyermekük, csodálkozva kérdezték tőlem: plébános úr, mi mindent megadtunk gyermekünknek, miért lett hálátlan, miért lett rossz emberré? Ilyenkor visszakérdeztem. Hittanra járatták, vasárnap ott volt a szentmiséken? Fegyelmezett munkára nevelték? Mi szerettük a gyermekünket, és semmire se akartuk kényszeríteni – válaszolták. Nem kényszeríteni, hanem példaadással és szigorral kellett volna nevelni a jóra, akkor most nem kellene panaszkodni.
Rossz az irány! Gyökerében kell gyógyítani az embert, hogy jó ember, jobb világ legyen.
Katona Pál
Földeák
Elmaradt a „német Te Deum”
Felemelő volt augusztus 20-án, Szent István napján a budapesti bazilika előtti téren az ünnepi szentmise, és szép élmény volt a Szent Jobb-körmenet is. Külön örömünkre szolgált, hogy Joachim Meisner bíboros úr volt a vendég. Mégis hiányzott valami! Hiányzott valami, amihez évek alatt már hozzászoktunk. Mi, magyarországi németek – svábok – szívesen hallgattuk, énekeltük volna most is a „Großer Gott wir loben Dich …” kezdetű éneket, a német Te Deumot. Öszszecsengett volna Szent István intelmeivel, és a német vendéget is meglephettük, talán örömet is szereztünk volna vele. Szép válasz lehetett volna arra az eseményre, „törvényre” is, ami szinte egyaránt foglalkoztat mindenkit Európában, hívőt és nem hívőt egyaránt. (Talán jövőre bepótolhatjuk?)
Frühwirth Mihály
Búcsúzunk Erzsi nénitől
Egy küzdelmes század megélése után adta vissza lelkét a Teremtőnek. Több mint hetven évig tagja, negyven évig pedig vezetője volt a szervita világi rendnek. Erzsi néni imájával van tele a templom – hangoztatta a nemrég elhunyt Bálint atya. Szentségimádások alkalmával reggeltől estig imádkozott, a Szűzanyát kérte mindnyájunkért, hazánkért, melyet Szent István királyunk égi Anyánk oltalmába ajánlott. Nagyon szerette a nővéreket, mindenkit segített, aki rászorult. Hálás vagyok, hogy a közelében tölthettem sok évet. Többször mesélt küzdelmes, imádságos életéről, amely a szolgálat jegyében telt. Bárhova ment szentmisére, mindig időben megérkezett. A szervita templomunkban jelenség volt, amint az utolsó éveiben már két botjára támaszkodva mindig megpihent a Szűzanya oltáránál, és ott imádkozott. A betegek szentségével megerősítve távozott tőlünk. Isten akaratában megnyugodva kérjük Erzsi nénit, hogy imádkozzék az egész magyarországi szervita világi rendért. Kedves lényének hiányát érezzük, de őrizni fogjuk erős egyéniségének, szerény, önzetlen lelkületének emlékét, amely példamutató volt és marad számunkra. Adj, Uram, örök nyugodalmat neki, és az örök világosság fényeskedjék neki!
Hermány Inke perjel
Hazakísértem
Még mindig fájós lábbal, de emelkedett szívvel gondolok vissza arra a november 5-ei zarándoklatra, amikor több ezer másik hívővel meg Fülöp püspök urunkkal együtt kísérhettem haza az Istenszülő kegyképét Hajdúdorogról Máriapócsra. Életem egyik legszebb élménye volt. Hála legyen érte. Dicsőség Jézus Krisztusnak!
Rácz István,
Nyíregyháza
