Az odafent valók
Fotó: Bókay László

 

A tíz évvel ezelőtt boldoggá avatott vértanú püspökről elnevezett budapesti templomban október 31-én, mindenszentek előestéjén Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be szentmisét. A liturgián Musits Antal plébános és a Budai-középső esperes­kerület papjai konce­leb­ráltak.
A Boldog Meszlényi Zoltán-templom alapkövét Erdő Péter bíboros helyezte el 2013. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén a XI. kerületi Etele úton. A templomot a vértanú püspök boldoggá avatásának ötödik évfordulóján, 2014. október 31-én szentelte fel a főpásztor. Az, építészeti szempontból is különleges, új templomot a Jahoda és Páricsy Építésziroda tervezte. Az 1931-ben alapított Szent Adalbert-plébániának addig csupán egy közeli lakóház földszintjén volt egy kis kápolnája; a harangláb az Etele út és a Fehérvári út kereszteződésében, külön állt.
– A szentekhez társulunk a mai estén, mert ott a helyünk – mondta köszöntő szavaiban Musits Antal plébános, és kifejezte reményét, hogy a templom szentelésének 10. évfordulóját is megünnepelhetjük majd.
Szentbeszédében Erdő Péter bíboros, prímás a nyolc boldogságról elmélkedett, majd megemlékezett Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspökről. Az ő életében valósággá vált Jézus boldogságmondása. Igen, boldogok, akik sírnak, mert majd vigasztalást nyernek. Sírtak, mert a világban üldözést szenvedtek, de vigasztalást nyertek, mert Krisztus legyőzte a világot. Amikor Meszlényi Zoltán segédpüspököt esztergomi lakásáról 1950-ben elhurcolták, történetét mélységes csend övezte. Évtizedekig senki sem mert nyilvánosan beszélni róla, mintha valami szörnyű tettet követett volna el. Pedig csupán hűséges volt Krisztushoz és az Egyházhoz. Ami az embereket megrémítette, az az Egyház elleni gyűlölet nyomása volt. Krisztus győzelme az e világi történelem során is fel-felragyog olykor, de végleges, mindent elsöprő ereje majd csak az utolsó napon lesz nyilvánvalóvá. Amikor napjainkban a kereszténységet világszerte üldözés éri, gondoljunk arra, hogy az utolsó szó Krisztusé. Ő pedig nemcsak végtelenül hatalmas, hanem végtelenül igazságos és irgalmas is. Az üldözött keresztények Krisztus és az első vértanú, Szent István példáját követve ezért tudtak imádkozni az üldözőikért is. Isten irgalmának útjai titokzatosak számunkra. A szentek imádsága pedig különösen kedves az Úr előtt – mondta a bíboros. A szentmise végén pedig arra buzdította a híveket, hogy kérjék bátran a boldog közbenjárását, hiszen a szentté avatás az imameghallgatások alapján történik.
2004-ben Erdő Péter indította el Meszlényi Zoltán boldoggáavatási eljárását. XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot, amely alapján ugyanebben az évben október 31-én boldoggá avatták a püspököt az esztergomi bazilikában.
Jahoda Róbert építész, a XI. kerületi Meszlényi Zoltán-templom egyik tervezője egy konferencián elmondta: az új épülettel azt szerették volna megadni a közösségnek, és a kelenföldi lakótelepen élőknek, ami addig hiányzott a környékről: zöldet, nyugalmat, pihenésre alkalmas helyet. Háromhajós, bazilikális templom született, amely „tiszteletben tartja a liturgia megkövetelte linearitást”. Az alaprajz elkészítésekor figyelembe vették azt is, hogy az épületet sokan látják felülnézetből, a szomszédos tízemeletes panelházakból.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..