Nem valószínű. Vagy esetleg festett kazettákkal fedték volna el a padlásteret? Pontos építészeti leírást csak Salamon templomáról olvashatunk a Bibliában (1Kir 6,1-38), de azt biztosan kizárhatjuk, hogy antik mintára készült barokkos belsőről lett volna szó, miként azt az F M P monogramista festményén láthatjuk. A tizenhetedik századtól, amelyben ez a német festő is alkotott, még ne várjunk korhű jelmezeket, illetve építészeti környezetet: ezt csak a tizennyolcadik század és a felvilágosodás, jobban mondva a historizmus hozza magával. Festményünk nemcsak az építészeti elemeken, hanem a ruházaton keresztül is érzékelteti, melyik korban élt alkotója. Párdarabja, a Salamon király a bálványoknak áldoz (1Kir 11,1-8), hasonló környezetben játszódik. A népes sereglet az oltár előtt csoportosul, az egytraktusos templom-terem szabadon vezeti a néző tekintetét a távolba. Az oszlopok és a pillérek között feszülő drapériák színpadi jelleget kölcsönöznek a témának: talán maga a festő is készíthetett színházi díszleteket. Népes sereglet és hasonló kezdőbetűk köszönnek vissza Belzazár lakomáján (Dán 5,1-30). Ám mielőtt hosszan keresnék a monogramokat, segítségképpen megoldókulccsal szolgálunk: a jegyet a kutya nyakörvén találjuk.
Salomé életéről egyébként ellentmondó adatokkal rendelkezünk, főképpen attól függően, hogy melyik nemzet hagyománya közvetíti. Nevét nem olvashatjuk az evangéliumokban, azt csak az ötödik századtól kezdve ismerjük. Ekkor azt vallották, hogy Salomé tánc közben veszítette életét. Később a franciák szerint lidérccé vagy boszorkánnyá változott. Egy tizenkettedik századi német költemény szerint Keresztelő Szent János (akibe Salomé szerelmes volt) ráfújt, és azóta kering nyugtalanul a világban. Ebben az esetben Salomé anyja vagy apja a szerelemtől félve veszejtette el Jánost. Salomé táncának erotikus jellege a szép- és a zeneirodalomban köszön vissza. Az F M P mester egy évszázaddal későbbi honfitársa a legszebb (zsidó) leányt, Esztert festette meg a perzsa uralkodó, Ahasvérus előtt. És ha történelmi pontosságról tettünk említést: a király héber neve valószínűleg I. Xerxészt vagy fiát, I. Artaxerxészt rejti. Végezetül pedig egy tizenhetedik századi flamand festő alkotását említjük meg: a Józsefet eladják a testvérei című kép Simor prímás vásárlásából került az esztergomi Keresztény Múzeumba.
