A fatáblát Vecchietta, azaz Lorenzo di Pietro (1410-1490) köréből eredeztetjük, témája a sienai zászló bemutatása. Velázquez festményével szemben a cselekmény nem a város kapui előtt, hanem annak egyik terén zajlik, a két csoport mögött házak, illetve egy templom emelkedik. Festményünk egy, a világ különböző pontjaira szétszóródott, szobabelsőt díszítő és Anjou Károlynak emléket állító sorozatnak képezte részét. A békésebb jelenet után egy szintén itáliai, pontosabban umbriai festő egy tizenhatodik századi lovascsatát örökített meg egykor egy díszes láda, azaz cassone oldaltábláján. Ennek párdarabján egy kíséret által védelmezett koronás trónoló ifjú helyez koronát az előtte térdeplő fiatal hölgy fejére. Ugyancsak csatajelenetet láttat egy tizennyolcadik századi nápolyi festő vászna is… A tizenhetedik, tizennyolcadik század német, osztrák festői is kedvelték a hasonló témát. Egyikük, a müncheni Karl Ludwig Reuling talán a szentgotthárdi és a sziléziai csatát örökítette meg 1775-ben. A Keresztény Múzeum természetesen magyar művészektől is őriz alkotásokat, így például azokét, akik kuruc csatajeleneteket festettek meg. Mind a négy Ipolyi Arnold nagyváradi gyűjteményéből került Esztergomba.
A csaták névtelen katonastatisztáinak neveivel szemben a dicső (vagy éppen dicstelen) hadvezérekét híresztelik a nyomtatott kiadványok. Ezzel szemben a festményeken lévő portréik sokszor nem köthetők egyikükhöz sem. Így vagyunk ezzel a Keresztény Múzeum anyagát tekintve is, amikor találgatás helyett egyszerű leírás lesz a kép címe. Festményeivel képviselteti magát a tizenhetedik századi Nápoly, egy száz évvel „öregebb" délnémet festő, illetve a német-osztrák August Querfurt (1696-1761). Ez utóbbinak zászlótartó lovasa a származását illetően is érdekes lehet, hiszen a San Marco-gyűjteményből került Esztergomba. A Jó Pásztor Nővérek rendjét is segítő San Marco házaspár főként iparművészeti tárgyakból álló kollekcióját adományozta az egyháznak. Nemcsak országok csatározhattak egymással, hanem szelíd, békés, hétköznapi emberek is. Különösen ha rablóbanda támadta meg őket utazásuk során, ahogyan azt egy tizennyolcadik századi délnémet vagy osztrák festő mutatja be nekünk.
