Az Esztergomi Keresztény Múzeum kincsei: Szent József – Leicher vásznán

A művet azon okból választottuk, mert a héten, május 1-jén Szent Józsefről emlékezik meg az egyház. József, Joachimhoz hasonlóan mellékszereplő a festményen: a fény leginkább Máriára és a Kisdedre, róluk pedig az öregasszonyként megfestett Annára vetődik. A család mindegyik tagja a Kisdedre figyel, őrá veti pillantását, kivéve a középen ülő Szűz Máriát, aki a nézőre tekint ki. A kompozíció mesteri: háromszögekre, párhuzamos és merőleges vonalakra épít. Ám ez a bravúr, a fények és színek érett használata első pillantásra valóban megtévesztik a kutatót. Különösen akkor, hogy ha ismerjük a bécsi Belvedere gyűjteményét, ahol egy 1752-ben készült hasonló témájú Maulbertsch-művet őriznek. A magyarázat egyszerű: a sziléziai származású Felix Ivo Leicher Maulbertsch körébe tartozott, és annak hű követőjeként tartották számon. A bécsi Képzőművészeti Akadémián Paul Troger vezetésével tanult festeni, majd 1754-ben festészeti díjat nyert. Pályája során a piaristák állandó megrendelésekkel látták el, még Magyarországon is, például Tatán. 1757-től kezdve pedig Maulbertsch műhelyében találjuk.

A bécsi „maulbertsch” hatására 1760 körül készült Leicher alkotása, ami talán a művész egyik legkorábbi ismert vászna. Az esztergomi festmény párdarabokkal is büszkélkedhet, ám azok mind fiatalabbak, mint az esztergomi. Leicher jó párszor továbbgondolta mesterének festményét, például 1763-ban a Maria Treu-i bécsi piaristák számára, majd 1770-ben egy ismeretlen megrendelésnek köszönhetően, amit most az Österreichische Galerie őriz. Az esztergomi Szent Család az Ipolyi-gyűjteményből került az esztergomi Keresztény Múzeumba, amelyen jelenlegi állapotában kiegészítéseket, illetve a vásznat érintő toldásokat vehet észre a figyelmes szemlélő.