A használati szerződést a plébánia képviselője, Musits Antal esperes, plébános és Molnár Gyula polgármester írta alá, a szerződéssel kapcsolatos jóváhagyó nyilatkozatot pedig Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek látta el kézjegyével december 5-én az Újbudai Polgármesteri Hivatalban.
A megállapodás szerint az egyház az építkezést – építési engedély birtokában – két éven belül megkezdi, és a templom mellett közösségi helyiségeket is kialakítanak. „Megkaptuk a területet, van miről beszélni” – mondta lapunknak Musits Antal plébános a 2001 óta tartó tárgyalássorozat eredményéről, s hozzátette: egy huszonkétezer lakosú városrész az, ahol az új templom épül. A korábbi ipari területeket az elmúlt években sorra építették be lakóparkokkal, irodákkal, bevásárlóközpontokkal. A mai lágymányosi Szent Adalbert plébánia története 1919 őszén kezdődött. Már 1928 decemberében hivatalosan is felmerült a templomépítés gondolata. Egy évre rá a belügyminiszter engedélyezte a gyűjtést. 1930-ban lett önálló egyházközség a kápolnaegyesületből. Két évvel később költözött a templom a Hengermalom úton lévő barakkiskolából a mai helyére, a Fehérvári út 88. szám alá, majd felépült a Galvani úton lévő Jeruzsálem-telepen a kápolna az ott élők szolgálatára. Azután a közeli fuvartelepen kialakították az egyházközség kultúrházát, a szegényeket szolgáló karitászkonyhával együtt. A későbbiekben erre a területre épült volna az új templom. 1940. január 1-jén plébánia rangra emelték az egyházközséget. 1950-től ennek a plébániának a tevékenysége is kizárólag a templomi szolgálatra korlátozódhatott – egészen 1991-ig. A hívek kezdeményezésére 1994-ben megalakult a Szent Adalbert Misszió Alapítvány, fellendült a hitélet. 1997-ben az alapítvány keretén megnyílt a térítésmentesen igénybe vehető Szent Erzsébet fogászati rendelő. 2001-ben birtokba vette a plébánia a Galvani úton lévő területet az ott található romos kápolnával, amelyet az egyházközség Musits Antal plébános vezetésével felújított – megáldására október 13-án került sor. A templomépítés gondolata az ezredfordulón merült fel ismét. Erre így emlékezik a plébános: „Már 1990 óta érlelődött a szándék az új idők lehetőségét szemlélve, hogy templomot kell építenünk. Új városrész alakult ki Lágymányosnak ezen a részén a hetvenes évek végére, mintegy 22 000 ember él a plébániánk területéhez tartozó panellakásokban. Jelenleg is sorra épülnek a lakónegyedek – és nincs egy látható templom. Még 2001 decemberében az önkormányzat határozatot hozott, hogy a most használatba adott területet templom és hozzá kapcsolódó közösségi létesítmény építésére adja át. Nagyon sok feladatot kellett megoldani, hogy valóság legyen abból, amit az önkormányzat képviselői annak idején megszavaztak.”
A templomépítés mellett gondolnak arra is, hogy a plébániai közösségnek lehetősége legyen az oktatás és a szeretetszolgálat végzésére. Terveik között szerepel idősek napközi otthonának kialakítása, valamint a különböző kulturális tevékenységek, hitoktatás, templomi énekkar, szakkörök, előadások és konferenciák számára alkalmas hely kialakítása. A következő teendők pedig: a terület megtisztítása, az építési tervek elkészíttetése, azok engedélyeztetése.„Most, hogy szabad út nyílt a megvalósítás előtt, a szükséges források felkutatása és a lebonyolítási terv összeállítása, az abban tevékenyen részt vevő hívek, munkatársak megszervezése lesz az első lépés – mondja Musits Antal. – Istennek legyen hála, hogy megtehetjük!”
A december 5-i ünnepélyes aláírás alkalmával Erdő Péter bíboros köszönetet mondott a polgármesternek az együttműködésért, egyúttal szólt az egyház társadalomban betöltött szerepéről is. „Sokat beszélünk erről, de az egyház tényleges társadalmi szerepe a gyakorlatban mutatkozik meg: abban, hogy nemcsak tagjai, hanem építői is vagyunk a társadalomnak. Ahol templom épül, ott közösség is épül – tette hozzá a bíboros -, a közösségi élet pedig nem áll meg az egyházközség határainál. Meg kell szólítanunk az egyháztól távol levő embereket is, ahogy azt a városmisszió során is tettük.” Erdő Péter a lisszaboni pátriárka szavait idézve hangsúlyozta: ez a misszió bátor, de nem agresszív, és többek közt az is a célja, hogy élhetővé, emberibbé tegye a várost.
