Fotó: Gelencsér Károly
Mottóul idén Kis Szent Teréz mondatát választották: „Anyámnak, az Egyháznak szívében szeretet leszek.”
A tábor számos programlehetőséget kínált a közel kétszázötven résztvevőnek. A szórakozás és ismerkedés mellett a lelki töltekezésre is alkalom nyílt Bakos Rafael kármelita szerzetes lelkigyakorlatán.
Az első délutánon Rafael atya elmélkedésében felvezette a további napok témáját: Lisieux-i Kis Szent Teréz életét és azt az alapgondolatot, mely szerint nagysága, szentsége elsősorban a családban megélt harmonikus szeretetkapcsolatainak volt köszönhető. A kármelita szerzetes ezt a mély, isteni szeretetet állította a középpontba Kis Szent Teréz életén keresztül, bizonyítva, hogy az ember akár a családos, akár a szerzetesi hivatást választja, ennek közvetítőjévé válhat.
Hozzátette: nem kell csüggednünk, amikor nem találjuk magunkat alkalmasnak a hivatásunkra, vagy amikor úgy érezzük, nem tudunk elég jók lenni a családunkban, a közösségünkben. Szeretetünk soha nem lehet tökéletes, ám megtanulhatjuk befogadni Isten szeretetét. Ehhez nem kell más, mint őszinte odafordulás, nyitottság, és az, hogy képesek legyünk belehelyezkedni az Isten által nekünk szánt szerepbe, hivatásba. Így már az ő keze irányít bennünket egy-egy döntésben, és ő tesz képessé minket az önzetlen szeretetre is. Rafael atya rávilágított a megtérés lényegére: beengedni magunkba Isten gondolkodását, a sajátunkat pedig elengedni. Ez folyamatos gyakorlat, nem egyszeri történés – hangsúlyozta a szerzetes.
Az öt nap alatt a családok megismerhették Kis Szent Teréz nehéz életét, vívódásait és fájdalmait, s végigkövethették azt a folyamatot, amelynek során Isten a javára fordította mindezt. A házaspárok az előadás után közösen gondolkodtak, beszélgettek az elhangzottakról, és megpróbálták a saját életükre vonatkoztatni a hallottakat. Rafael atya ezt követően fórumra várta vissza a párokat, ahol igyekezett válaszolni a felmerülő kérdésekre.
Az előadások alatt a gyerekek életkoruk szerinti csoportokba osztva különböző foglalkozásokon vehettek részt, kézműveskedéssel, játékkal és beszélgetéssel töltötték az időt. A számukra szervezett programok között volt rendőri előadás; a 11–14 éves korosztálynak a női, illetve a férfitest működését elmagyarázó program; tánctanítás, diafilmvetítés és sokféle sportolási lehetőség. Délután, a közös ebédet követően a családok elvonulhattak egy kis csendes pihenőre, de különböző szabadidős rendezvényeket is kínáltak számukra: élményfürdőzést, részvételt a családolimpián, a győri püspökség kiállítóközpontjának megtekintését, állatkerti sétát. A táborozók közül sokan együtt szurkoltak a XIV. Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál kézilabda-mérkőzésén.
Az első estén Rauscher Géza adott zenés műsort, majd teaház várta a táborozókat. Nagy sikert aratott a házaspároknak szervezett társastánctanítás is. Egy másik alkalommal Walla Nóra mutatta be a cigánypasztoráció területén végzett tevékenységét, és két kislány segítségével a beás kultúrát is megismerhették a résztvevők.
Az egyházmegye családpasztorációs munkacsoportja 1997-ben szervezte meg első családtáborát Balinkán. Most fényképes bemutatót állítottak össze az elmúlt húsz év táborairól, és kvízt rendeztek a családoknak, felelevenítve az emlékeket.
A tábor ideje alatt a családok naponta szentmisén vehettek részt, és lehetőség nyílt a közös zsolozsmázásra, szentségimádásra is.
A családtábor vendége volt az egyházmegye főpásztora, Márfi Gyula érsek, aki részt vett az előadásokon, a kiscsoportos beszélgetéseken, szentmisét mutatott be, valamint saját családi élményeiről, hivatásáról is mesélt. Fodor János, a Veszprémi Főegyházmegye családreferens papja lelkivezetőként volt jelen a táborban: gyóntatott, lelki beszélgetéseket vezetett, segítette a részt vevő és a szervező családokat. A tábor vendége volt Darnai János atya is.
