Péter utódának ajtaja mindenki előtt nyitva áll, és kapcsolatokat kíván fenntartani mindenkivel, aki hozzájárul az emberi család haladásához. Néhány héttel ezelőtt teljes körű diplomáciai kapcsolatok jöttek létre a Szentszék és az Orosz Föderáció között – mondta megelégedéssel. Az egyház nyitva áll mindenki előtt, mert nem önmagáért, hanem másokért létezik. Intenzíven részt vesz az emberiség sorsában, amely továbbra is magán viseli a drámai gazdasági világválság jegyeit, közöttük a súlyos és elterjedt társadalmi instabilitást. Benedek pápa hangsúlyozta: ez magát a teremtett világot is fenyegeti. Emlékeztetett rá, húsz éve összeomlottak a materialista és ateista rezsimek, amelyek nemcsak az emberek és népek méltóságára és szabadságára sújtottak le, hanem a talajt, a vizet és a levegőt is beszennyezték. Isten tagadása eltorzítja a személyek szabadságát, és a teremtett világban is pusztítást okoz. Ebből az következik, hogy a teremtett világ megóvása nem elsősorban esztétikai igény, hanem sokkal inkább morális követelmény, mivel a természet minket megelőző, az Istentől származó szeretet- és igazság-terv megnyilvánulása. A pápa osztozik abban a nagy aggodalomban, amelyet a gazdasági és politikai rendszerek ellenállása okoz a környezetet védő kezdeményezésekkel szemben. Ezek a nehézségek szembetűnők voltak a tavaly decemberben, Koppenhágában megrendezett ENSZ-klímatalálkozón. A pápa reméli, hogy az év folyamán Bonnban, majd Mexikóban sorra kerülő találkozókon olyan megegyezésre jutnak a nemzetek képviselői, amely hatékony módon néz szembe ezzel a kérdéssel. Csak akkor építhetjük valóban a békét, ha nem választjuk el a környezetvédelmet az emberi élet védelmétől – beleértve a még meg nem született élet védelmét is. XVI. Benedek ismételten hangsúlyozta: a teremtett világ megóvása magában foglalja az országok természeti erőforrásainak helyes kezelését, különös tekintettel a gazdaságilag kedvezőtlen helyzetben lévő országokra. Elsősorban az afrikai államokat említette, felidézve kameruni és angolai apostoli látogatását, illetve az Afrikának szentelt püspöki szinódust. Afrikában, mint máshol, olyan politikai és gazdasági választásokra van szükség, amelyek biztosítják a teremtett világot tiszteletben tartó mezőgazdasági és ipari termelési formákat. A békéért való munkálkodás elválaszthatatlan a teremtett világ védelmétől. Afganisztánban és egyes latin-amerikai országokban a mezőgazdaság még mindig a kábítószer-termeléshez kapcsolódik. A nemzetközi közösség nem törődhet bele a kábítószer-kereskedelembe és a hozzá fűződő súlyos erkölcsi és társadalmi problémákba. A Szentatya érintette a katonai kiadások emelkedését, valamint az atomfegyverek további felhalmozását. Hatalmas gazdasági erőforrásokat fordítanak ezekre a célokra, amelyeket a népek haladására szánhatnának. A májusban New Yorkban megrendezendő konferencia, amely az atomsorompó-egyezményt vizsgálja felül, remélhetőleg hatékony döntéseket hoz. A pápa Darfourt, Szomáliát és a Kongói Demokratikus Köztársaságot említette meg, ahol tovább tartanak az erőszakos konfliktusok. A közvetlenül érintett országokon kívül a nemzetközi szervezetek is látszólag tehetetlenek a béke helyreállítását illetően. A terrorizmus kérdését érintve a pápa megismételte január elsején tett felhívását: a fegyveres csoportok térjenek le az erőszak útjáról, és nyissák meg szívüket a béke örömének. A tömeges elvándorlás jelenségéről szólva kiemelte a közel-keleti keresztények helyzetét. A pápa azért hívta össze a Vatikánba őszre a közel-keleti püspökök különleges szinódusát, hogy éreztesse a szentföldi keresztényekkel testvéreik közelségét. A környezetvédelemmel kapcsolatos helyzet gyökerei erkölcsi jellegűek, a kérdés megoldásában részt kíván venni a hívők közössége is. Ehhez arra van szükség, hogy elismerjék közéleti szerepüket. Sajnos egyes, főleg nyugati országokban, politikai és kulturális körökben, valamint a médiában olykor ellenségesen, megvető hangnemben szólnak a vallásokról, főként a kereszténységről. Világos, hogy ha a relativizmust a demokrácia alapvető alkotóelemének tekintik, fennáll annak a veszélye, hogy a laicitást csakis kizáró tényezőként értelmezik, pontosabban elutasítják a vallás szociális jelentőségét. Az ilyenfajta megközelítés megosztottságot okoz, megsérti a békét, zsákutcához vezet. Sürgetően fontos, hogy meghatározzák a pozitív laicitás fogalmát, amely nyitott, amely az e világi és spirituális rend helyes autonómiájára épül. Ebben a perspektívában meg kell említeni Európát, amely a Lisszaboni Szerződéssel az integrációs folyamat új szakaszát nyitotta meg. A Szentszék megelégedéssel állapítja meg, hogy a szerződés értelmében az Európai Unió nyílt és rendszeres párbeszédet folytat az egyházakkal. A jövőjét építő Európa egyre inkább merítsen keresztény önazonosságának forrásából – hangzott XVI. Benedek felhívása. A Szentatya szólt azokról a veszélyes törvényekről és törvényjavaslatokról, amelyeket a diszkrimináció elleni küzdelem nevében hoznak. Ezek támadások a nemek közötti alapvető biológiai különbözőség ellen egyes európai vagy amerikai országokban. A szabadság nem lehet abszolút, mivel az ember nem isten, hanem Isten képmása, teremtménye. A pápa szentföldi zarándoklata során sürgető felhívással fordult az izraeli és a palesztin félhez: folytassanak párbeszédet, és tartsák tiszteletben egymás jogait. Most ismételten felemelte szavát, hogy egyetemesen ismerjék el Izrael állam létjogát, békéhez és biztonsághoz való jogát nemzetközileg elfogadott határain belül. Ugyanígy el kell ismerni a palesztin nép szuverén és független államhoz, szabad helyváltoztatáshoz való jogát is. A pápa mindenki támogatását kérte: óvják meg Jeruzsálem szent jellegét, kulturális és vallási örökségét, amely egyetemes érték. A pápa továbbá felhívást intézett Irak vezetőihez és állampolgáraihoz: küzdjék le a megosztottságot, az erőszak és az intolerancia kísértését. Pakisztánban is erőszakos események következtek be az elmúlt hónapokban, amelyek közül néhány közvetlenül a keresztény kisebbséget érintette. Mindent tegyenek meg az ilyen agresszió kerülésére, hogy a keresztények teljes mértékben beilleszkedhessenek országuk életébe. Karácsonykor az egyiptomi kopt közösség vált merénylet áldozatává – folytatta beszédében a pápa, majd kitért Irán, Libanon, Guinea és Madagaszkár helyzetére. Az emberiség sokat szenved, és az emberi önzés számos módon megsérti a teremtést. Ezért az üdvösségre való várakozás, amely az egész teremtett világot érinti, minden ember szívében jelen van, akár hívő, akár nem. Jézus világossága és ereje segítsen bennünket abban, hogy tiszteljük az emberi ökológiát, tudatában annak, hogy jó hatással lesz a környezetvédelemre, mivel a természet könyve egy és oszthatatlan!
