Tildy Zoltán 1948. június 16-án hirdette ki az aznap megszavazott törvényt „a nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba vétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyában”. A rendszerváltásig az egyházi intézmények száma ugyan nem volt nagy, a bennük felnövekvő generációk viszont azóta is példát adnak a társadalom tagjai számára.
Ma Magyarországon 73 óvoda, 106 általános iskola, 57 gimnázium és 96 egyéb középfokú iskola, valamint 11 felsőoktatási egyházi intézmény működik – és ezek csupán a katolikus egyházhoz kapcsolható számok. Számos vád érte ezeket az intézményeket az „elitoktatástól” kezdve a „nem az életre nevelésig”. Persze sokkal több érv szól amellett, hogy az egyházi iskolákba, óvodákba járó gyerekek lelkileg kiegyensúlyozottabb környezetben végezhetik tanulmányaikat, ami hosszú távon a társadalom javát is szolgálja. A konferencia fővédnöke Erdő Péter bíboros, a PPKE nagykancellárja, a házigazda pedig Fodor György, a PPKE rektora. A konferencia szervezésében együttműködik a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet, a Magyarországi Evangélikus Egyház Oktatási és Iskolai Osztálya és a Magyarországi Református Egyház Zsinati Oktatásügyi Irodája. A témakörök is a változatosságot tükrözik. Az egyházi iskolai életút lehetősége, esélye és értéke címmel kezdődik az első előadásblokk, amelynek során Erdő Péter bíboros is felszólal. Ezt követi Az egyházi iskola a mai oktatási és kultúrpolitikai erőtérben címet viselő rész, majd a két kerekasztal-beszélgetés az egyházi iskolák jövőképéről, illetve a kompetenciaalapú pedagógiáról.
