 |
|
Fotó: Bókay |
A Mátyás-templom már meglévő két harangját Szent Károly és a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. Az 1891-ben öntött Szent Károly-harang száznyolcvan centiméter átmérőjű, súlya harminckét mázsa, míg az 1723-ban öntött Szentháromság-harang százöt centiméter átmérőjű, súlya pedig nyolc mázsa. A harangok megáldása után Erdő Péter latin nyelvű szentmisét mutatott be a plébánia egykori és jelenlegi plébánosával, Varjú Imre és Süllei László kanonokokkal.
A szertartáson arról beszélt, hogy a harangokban az egyházi hagyomány az apostolok és hithirdetők jelképét látja, s rájuk is alkalmazza a zsoltár szavait: „Az egész Földre elhat az ő szózatuk, és a földkerekség határáig az ő igéjük” (19,5). Az eredeti szöveg azt ünnepli, hogy a teremtett világ, az égitestek, a csillagok nagyszerűsége Istent, az alkotót hirdeti, vagyis hogy e világ ismerete révén is eljuthatunk Isten felismerésére. De ez a természetes kinyilatkoztatás kiteljesedik, magasabb szintre emelkedik, amikor Isten a történelem folyamán, eseményei által szól az emberhez, végül pedig Krisztusban mindent elmond magáról, amit közölni akar velünk. Ennek hirdetői az apostolok és az egyház, ennek meghallgatására hív a harang. Tehát ez a fő hivatása, de a trentói zsinatot követően a püspökök egyházlátogatási vezérkönyvei részletesebben is szóltak róluk. Leszögezték, hogy a templomokban kötelező harangot tartani, hogy a harangnak nyilvános feladata van, és hogy kápolna számára csak püspöki engedéllyel lehet harangot állítani.
A bíboros főpásztor szentbeszéde végén köszönetet mondott mindazoknak, akik az új harangok megalkotását lehetővé tették: a Norvég Királyság nagykövetségének, Budapest, valamint az I. és más kerületek önkormányzatainak és minden más támogatónak. Hozzátette: különös köszönet illeti Varjú Imre és Süllei László kanonok-plébános urakat, akik az előkészítés fáradságos munkáját kísérték.
A harangszentelés mindig különleges esemény az egyház életében – folytatta szavait az esemény utáni sajtótájékoztatón. A harangok megszólalása korábban is a közösségi élet ritmusát jelezte, az ünnepekre szólított. Fontos dolog egy nép életében, hogy legyenek közös ünnepei; nem véletlen, hogy Európában a vasárnap megünnepléséről olyan sokszor esik szó. Legutóbb Brüsszelben tárgyaltak erről, amikor az Európai Unió vezetői találkoztak a legelterjedtebb vallások képviselőivel. Erdő Péter a hallgatóság figyelmébe ajánlotta a Zsidó Világkongresszus európai szervezete elnökének szavait: az emberi életnek szüksége van egy pihenőnapra, amely hozzásegít a megszentelődéshez, elmélyüléshez. Majd azon reményének adott hangot, hogy soha nem adódnak többé olyan történelmi viszontagságok, amelyek miatt a Mátyástemplom harangjainak el kellene hallgatniuk.
Tarlós István a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a Mátyás-templom a nemzet temploma, amelynek felújítását a jövőben is támogatják. Nagy Gábor Tamás elmondta: az I. kerületi önkormányzat mindig is magáénak érezte a Mátyás-templom felújítását, amely az egész nemzet ügye, nem csak a kerületi polgároké. Süllei László pedig arról tájékoztatott: február 2-án az első két harangot emelik majd be, a többit pedig áprilisig, így május 8-án, Európa napján terveik szerint megtarthatják a harangok közönségbemutatóját.
Fotó: Bókay László
