Felbolygatta a kedélyeket Brüsszel új rendelete: az akácfa káros, idegen faj, és semmi keresnivalója Európában. Ez persze sarkított megfogalmazás, de a lényeg az, hogy akáctelepítést ezentúl nem támogat az Európai Unió.
Nézzük hát, mi a bűne, és mi az erénye ennek a népies műdalokban is megénekelt fafajnak.
A nőszirmok május táján bontják szirmaikat. A virágpompa alig több mint egy hónapig tart, de a virágok sokasága, a színek orgiája feledteti ezt az apró hiányosságot. A magas növésű fajták kiválóan alkalmasak arra, hogy az utcai előkertbe ültessük, míg a törpe változatok a sziklakert ékességei lehetnek. Ez utóbbiak már áprilisban virágoznak. Jól fejlődnek sovány, homokos talajon, és azt sem bánják, ha az kissé meszes. A kimerült talajt télen és kora tavasszal tápoldattal vagy érett trágyával lehet javítani. Ahol kemény, agyagos és nedves a talaj, ott homok hozzáadásával és vízelvezető árok segítségével alkalmassá lehet tenni számára az élőhelyet.
A hatalmas szerelemnek
Megemésztő tüze bánt.
Te lehetsz írja sebemnek
Gyönyörű kis tulipánt!
Csokonai Vitéz Mihály fenti soraival nemcsak a kiskertekbe, de a magyar költészetbe is bevonult a tulipán.
A Kaukázuson túli területeken – Turkesztánban, Afganisztánban, Perzsiában, valamint a kiterjedt Török Birodalomban – voltak honosak e hagymás növény ősi formái, s ezek kései leszármazottai kerültek hazánkba.
Ezen az enyhe télen nemcsak a díszbokrok bogyói színesíthetik a kertet, hanem sok virág is kibontja szirmait fák és cserjék védelme alatt.
Sárga színével hívja fel magára a figyelmet a téli jázmin (Jasminum nudiflorum). A kis cserjének vékony, hosszan aláhajló ágai vannak, és ha déli kőfalra vagy erkélyládába ültetik, aranyesőként hatnak a folyamatosan nyíló virágok.
A népnyelv szívesen rokonított egy számára kedves virágot az általa imádott szent emberrel. A Biblia is sok növényt említ, amelyek valamilyen módon egy-egy apostolhoz vagy más szenthez kapcsolódnak. A karácsonyi ünnepkörben járjuk körül a botanikának ezt a szegletét!
Kezdjük az Istennel. Ismerünk istenfát (az ürömcserjét nevezik így), istenítéletbabot- és fát, meg istenvirágot. Ez utóbbit bálványvirágként is említik.
Amikor a kerti virágok már csak nyári emlékként élnek bennünk, akkor jön el a hangák ideje. Pasztellárnyalattal vonják be az erkélyládákat és a kerteket. Az Alpok mészkőszikláin honos örökzöld havasi hanga (Erica carnea ‘Altadena’) húspiros virágai tél elejétől egészen tavaszig díszlenek a heverő szárú törpecserjén. Mutatós, aranysárga lombja árnyékban is színesedik, így alkalmas északi fekvésű lakások erkélyládáiban való nevelésre is.
Az árvácskák között léteznek teli es kora tavaszi virágzású fajták is, ezeket járjuk most korul. A keresztezés útján létrehozott Viola x wittrockiana a legelterjedtebb fajtacsoport, ami nem csoda, hiszen a virágok színvariációja ezeknél a leggazdagabb, és méretük olykor gyermektenyérnél is nagyobb. Érdemes közelebbről is szemügyre venni az árvácskát: az öt sziromlevél közül kettő felfele áll, kettő oldalvást, míg az utolsó, legnagyobb szirom nyelvszerűen lefele hajlik.
Kopáran nézne ki tavasszal a sziklakert és a virágágyás, ha most nem ültetnénk hagymákat. Különben is nehéz ellenállni a kertészeti kínálat csábításának. Ne sajnáljuk a derekunkat, amikor a hagymák helyét készítjük elő. A jól megforgatott, porhanyós talajban erőteljes gyökerek fejlődnek. Milyen mélyre ássunk? Azt hagymája válogatja.
