Fotó: Merényi Zita
Vajon miért lehet fontos egy olyan elismerés, amely a katolikus tudósokat díjazza? Nem azt sugallja egy ilyen kitüntetés, hogy a tudományosságnak is van felekezeti jellege? Erre válaszként Szent Ágoston imáját idézem: »Uram, engedd, hogy mélyebben megismerjem igazságodat, melyet ismer a szívem és szeret.« Az ismeret és a szeretet alapozhatja meg ugyanis az egyházi jellegű tudományosságot” – kezdte köszöntőbeszédét Balog Zoltán miniszter. Lehet valamit úgy is vizsgálni, hogy távol tartom magam a tárgytól. A bibliai ihletettségű kutatás azonban feltételezi, hogy szeretem azt a témát, amellyel foglalkozom. Létezik olyan tudás, amely csak a mély elkötelezettségű ember előtt nyílik meg.
Egy református ének ezt így tárja elénk: „Ki kétkedőn boncolgatja őt, annak választ nem ád, de a hívő előtt az Úr megfejti önmagát.”
Ennek a díjnak az a különlegessége, hogy egy olyan, objektív szempontból is értékes teljesítmény előtt tiszteleg, amely ugyanakkor sajátja annak is, aki azt elérte. Egy ilyen elismerés arra is felhívja a figyelmet, hogy milyen gazdag az egyház, s hírt ad a külvilágnak is a katolikus tudomány eredményeiről.
A díjazottak laudációját Török József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, a Fraknói Vilmos-díj szakmai kuratóriumának elnöke mondta el.
Szabó Irén etnográfus, történész Hajdúhadházon született. A Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Karának tanára, a sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény igazgatója. A katolikus kultúra kutatásának és bemutatásának számos területén dolgozik. A sárospataki gyűjteménynek húsz éve munkatársa. Kiállítások, konferenciák szervezése mellett kiadja a Folia Collecta könyvsorozatot. 1996 óta tagja, 2000 óta elnöke a sárospataki Árpád-házi Szent Erzsébet Történelmi Társaságnak.
Tusor Péter, a PPKE docense, a Magyar Tudományos Akadémia doktora és kutatócsoport-vezetője Gödöllőn született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem–latin szakán végzett, itt doktorált 2001-ben. Kutatási területe Magyarország és a Szentszék kapcsolatainak története a XV.-től a XX. századig. 2004-től szerkeszti a Collectanea Vaticana Hungariae könyvsorozatot, amely a vatikáni magyar történeti kutatások eredményeit publikálja magyar és idegen nyelveken. Eddig mintegy húsz kötet jelent meg sorozatban.
Pálos Frigyes katolikus pap, prépost és őrkanonok, művészettörténész, a Váci Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója Kispesten született. 1947-ben szentelték pappá. A pártállam 1949-ben évtizedekre felfüggesztette hitoktatási engedélyét. 1972-ben művészettörténészi diplomát szerzett. Tevékenyen részt vett Tereske és Hévízgyörk Árpád-kori templomainak helyreállításában. Eredményeit könyvekben és tanulmányokban tárta a nagyközönség elé. 1994-től a Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója. Életműve példázza, hogyan tud egy katolikus pap maradandót alkotni egy tudományterületen úgy, hogy azzal egyházán kívül a magyar nemzetet is gyarapítsa.
Szabó Irén a díjat megköszönve elmondta, számára ez a kitüntetés a sárospataki műhely tevékenységének elismerését is jelenti. Tusor Péter arról beszélt, hogy a vatikáni kutatások révén munkatársaival a továbbiakban is a magyar történelem forrásait igyekeznek gyarapítani. Pálos Frigyes köszönetnyilvánításában azt emelte ki, hogy egész életét a régi értékek megmentésének és újraélesztésének szentelte.
A díjátadó ünnepség végén Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár köszönetet mondott a díjazottaknak azért a munkáért, amelyet egyházukért és országuk-ért végeznek.
