A gyermek és a szülők kapcsolata számára egyaránt káros ugyanis az, amikor a férfi csak a pénzkeresetet tekinti feladatának, a nő pedig a háztartási feladatok ellátójának szerepkörébe szorul. Fontos tudni, hogy mi nemcsak a férfiakat, hanem a párokat szólítjuk meg az Apafüzettel; azt tartjuk fontosnak, hogy együtt ismerjék fel: a gyermeknevelés közös feladatuk. Az sem jó, ha a férfi kivonja magát belőle, de az sem, ha a nő „kisajátítja” magának a gyermeket. Az apák nagyobb szerepvállalása mellett szóló érv az is, hogy statisztikák bizonyítják: magasabb kort érnek meg azok a férfiak, akik rendesen kiveszik a részüket gyermekük gondozásából. E felismerés alapján született a mondás: „Pelenkázz, tovább élsz!” Tudjuk, hogy a gyermekvállalási kedv növekedése érdekében az állami szabályozórendszernek és a munkaadók hozzáállásának is családbarátnak kell lennie. De nem elhanyagolható a közgondolkodás hangolásának jelentősége sem, amelyre mi törekszünk, mostantól már az Apafüzettel is.
– Az apafuzet.hu honlap révén párbeszédre hívjuk a szülőket, és a visszajelzések alapján jövőre javítunk a szövegen, ha szükséges – újságolja Andrek Andrea, a kiadvány egyik írója. – Szerzőtársamat, Léder Lászlót és engem egyaránt megszólíthatnak, személyes kérdéseket is feltehetnek majd ezen az oldalon, sőt az Apafüzet lapozgatós változata is fel fog kerülni rá.
Különleges kiadványról van szó, eddig ugyanis Magyarországon vagy csak az anyákat szólították meg a szakemberek, vagy olyan külföldi munkák fordításai jelentek meg, amelyek az apák rovására viccelődtek, az ő állítólagos inkompetenciájukat figurázták ki.
Füzetünk egyik fontos üzenete az, hogy az apának már a várandósság idején is legalább akkora szerepe van, lehet, mint az anyának, és nemcsak az anyán keresztül! A gyereknek már ekkor is szüksége van az apjára, elkezd vele „ismerkedni”. A másik fontos tudnivaló – ezt a nők figyelmébe ajánljuk –, hogy nem szabad a férfiakból „második anyát” csinálni, az apai jelenlét egész más minőség a gyermek számára.
Az apák másként nyúlnak a gyerekhez, például képesek feldobni vagy megpörgetni a fejük felett, vagyis olyasmiket is megtesznek, ami a sokszor „tyúkanyós” anyukák fejében meg sem fordul. Mint mondani szokták, az anyai szeretet centrifugális, vagyis befelé ható, biztonságadó, míg az apai centripetális, a gyermeket kifelé, a világ felé lendítő. Ezért nagyon szeretnénk, ha az Apafüzetet az anyák is olvasgatnák, és ráébresztené őket, hogy nem elég, ha a pelenkázásra ráveszik a párjukat, engedniük kell azt is, hogy saját nyelvükön szólítsák meg a kis jövevényt.
Az apáknak is van egy fontos üzenetünk: hogy csecsemő gyermekük egyáltalán nem az a magatehetetlen, passzív kis lény, akinek hinni szokták. Már egész hamar felismeri az apa hangját is, és kezdeményező a kapcsolatban – csak jól oda kell figyelnünk ennek jeleire.
Az Apafüzet a kényes témákat sem kerüli ki. Tudjuk, hogy a párkapcsolatoknak sokszor nagyon kritikus szakasza a gyermek érkezése utáni első év, olyannyira, hogy a jelentkező gondok sok esetben vezetnek váláshoz. Szeretnénk megmutatni, hogy a fejlődés lehetőségét is magában rejti ez az időszak. Mikortól lehet-kell újra szexuális életet élni, rossz apa-e az, aki nem pelenkáz, mi tegyünk, ha depresszió, küszködés jellemzi ezt az időszakot? –Ezeket a kérdéseket sem hagytuk ki, és igyekeztünk lelkiismeretesen megválaszolni őket. Az Apafüzet illusztrációit Szűcs Édua készítette. Szerintem remek, soha nem bántó kísérői, magyarázói lettek a szövegnek, amely egyébként is olvasmányosságra, közérthetőségre törekszik.
