Mondhatjuk, hogy egy művész számára örök téma ez. Tarkovszkij azonban olyan mély alázattal és olyan egyedi képi világgal ragadta meg a hit kérdéseit és lehetséges válaszait, ahogyan addig még senki. Méghozzá abban a Szovjetunióban, ahol állandó harcban állt a cenzúrával.
Andrej Rubljov című filmjét már a forgatás alatt, 1965-ben számos támadás érte. A Moszfilm szinte minden filmkockába belekötött, és a többször megvágott filmet is visszautasította. Az évekig tartó huzavonába a rendező belebetegedett. A film végleges változata 1969-ben készült el. A cannes-i filmfesztiválon díjat nyert, a szovjet kritika mégis vagy hallgatott, vagy becsmérlően nyilatkozott róla.
Ezen aligha csodálkozhatunk. Hiszen az akkor mindent átszövő kommunista kultúrpolitika nem üdvözölhetett szívrepesve egy olyan alkotást, amelyet a XIV–XV. század fordulóján élt szent életű ikonfestő szerzetes ihletett. Andrej Rubljov 1360 körül született, és a Moszkva környéki Andronyikov kolostor szerzetese volt. Az orosz ikonfestészet általa nyerte el nemzeti arculatát. Képeit nemesen egyszerű ábrázolásmód, figuráit az ikonfestészetben addig ismeretlen derű jellemezte. A fennmaradt források mind bölcs, erkölcsös, engedelmes, alázatos és tiszteletre méltó embernek mutatják be. Az orosz ortodox egyház 1988-ban avatta szentté.
Tarkovszkij filmje azonban nem életrajzi alkotás, nem is történelmi. Noha a rendező nem fukarkodik megmutatni, milyen is lehetett a tatár veszedelem vagy az orosz fejedelemségek véres harca. Ám a lényeg nem ez. A film egy emberi lélek fejlődését követi nyomon, aki művészi tehetséget kap a Teremtőtől. Ahhoz azonban, hogy művésszé, vagyis Isten és az emberek szolgájává válhasson, meg kell tapasztalnia az irigységet, a szenvedést, a bűnt, a vezeklést. El kell veszítenie és újra meg kell találnia a hitét. Át kell vergődnie a kétségek, az alkotni nem tudás, a hallgatás sötét alagútján. Találkoznia kell mesterével, akitől tanulhat, akivel vitázhat, de később rá kell lelnie a méltó tanítványra is, akit bátoríthat.
Az Andrej Rubljov, ahogyan Tarkovszkij minden filmje, elmélyülést, figyelmet, kitárt lelket kíván. Méltó ajándék lehet karácsonyra is annak a rendezőnek az alkotása, akinek sírján ennyi áll: „Az ember, aki meglátta az angyalt.”
(A Tarkovszkij-életműsorozat megvásárolható az Új Ember könyvesboltjaiban és megrendelhető a konyvesbolt@ujember.hu e-mail címen.)
