Időt nem halaszthatott/ halaszthat: verseskötetei vannak, műfordításai, próza- és tanulmánykötete. Maradjunk tehát e hangnál: nem a filozófiáé, intellektuális kétértelműségé, hanem a keresztény őszinteségé. Tudomásul veszi veszteségeit a költő egy esti sétán, kiénekli a kertet, ahol szüleivel, nagyszüleivel, a közeli rokonokkal „ünnepeken ott ültünk mi, az egész Zsille-család (…) Sok éve halottak mind”. (Esti séta) Itt maradt egyedül, de magánya az az etikai erő, amely a hivatás szentesítése, a keresésben hűséges társa.
Zsille Gábor lírájában minden centrikus hangkörökbe testálódik a könnyedség tiszta erényével. Megfog objektív látása, amely tán Hopkins vagy Rilke optikájával rokon, „narratív módja” pedig a lengyel irodalom mostani nagyságaiéval: Czeslaw Miloszéval, Adam Zagajewskiéval. Ez utóbbit kedvenc krakkói költőjének mondja, akit tíz éve ismert meg, amikor négy esztendőre a történelmi városba érkezett. Szóban lévő kötetében kis prózai fejezetet szentel találkozásaiknak, versekkel „illusztrálja”. (Van ilyen példa: Vas István Rapszódia egy őszi kertben kötete, benne a T. S. Eliottal való találkozás, beszélgetés.)
A kötet további ciklusai: Tömegsír, Térkép, Archívum, Alkotói és Amit keresünk a költő benső tájékozódásának, haza-vallomásának, emlékeinek, ars poeticus környezetének kifejezői, és: spirituális megvallásáé. Ez utóbbira természetes egyszerűséggel megszólaló verse a Közösség, amely mintha művészi színvonalú népi verselő közvetlen válasza lenne a kérdésre: „Miért van szükség az egyházra?” Amikor az imádságról meditál, a leglényegesebbet mondja – mindannyiunknak: „…saját szavakkal imádkozni (…) megalkotni egy szót / és leírni, amit még / soha senki nem mondott ki” (Saját ima). Számára ez a költészet művészi hitvallása is, amelyhez – a hazáról szólva – ezt csatolja: „…házat vagy hazát, Istenem, / hogyan is cserélhetnék (…) / ki nyelvében él, közeget sohasem válthat” (Két vers a hazáról).
Zsille Gábor a „szív bölcsességét ígéri” –, s ezt egyre elmélyültebben igazolja. Móricz Zsigmond szavaival mondhatjuk: „Valaki jött.”
(Zsille Gábor: Amit kerestünk, Duna-part kiadása, Érd, 2009, Ára: 1500 Ft)
