A falu legkorábbi említése 1082-ből való, Villa Lyuter néven. Ez a kicsi falu a régi, középkori hadi út mentén feküdt, amelyen már a rómaiak is jártak – Veszprémtől délre, a tapolca-várpalotai törésvonalon – Savariából Aquincumba, s amelynek állomásait a Veszprém megyei római telepnyomokról és útirányokról szóló tanulmányában így jelöl meg Laczkó Dezső: Lesencetomaj –Tapolca – Nagyvázsony – Baláca – Szentkirályszabadja – Litér – Sóly – Várpalota –Fehérvár. Ez volt a zákányi Dráva hídon át Horvátországba és a tengerpartra vezető hadi út.
A litéri román kori, de a barokkban átalakított templom első említése az én feljegyzésem szerint 1472-ből való, ekkor a szent kereszt tiszteletére szenteltnek említik. Egy 1582-es urbáriumban a már néptelen falu romos, egytornyú templomáról esik szó, ekkor Szent Jakab szerepel névadóként. E Balaton környéki, kis falusi – ma református – templom XIII. század első feléből származó déli kapuját, amelyhez hasonlót csak egyet ismerünk, 1961-ben találták meg, s 1969-ben állították helyre. A lépcsőzetes kapubélletben két pár oszlop helyezkedik el, amelyeknek egyikét mindkét oldalon egész alakos szobor helyettesíti. A kívül lévő oszlopok fekvő oroszlánra támaszkodnak. A timpanon szobordíszei sajnos erősen sérültek, az ülő Krisztus figurája inkább csak sejthető.A templomot, mely 1582-ben már romos volt, 1784-ben építették újjá, tíz év múlva tornyot is kapott. 1898-ban restaurálták, ekkor távolították el a kazettás famennyezetet. Mai alakját az 1960-as évek restaurálása során nyerte el. A (puszta)szeri bencés monostor ásatását és helyreállítását folytató Trogmayer Ottó találta meg az analóg példát: „Hazánkban eddig egyetlen hasonló kapubélletben álló oszlopszobrot ismertünk, Litérről. Ez a templom a XIII. század első harmadában épült. Valószínűleg ekkor, a XIII. század első éveiben készült a szeri előcsarnok nyugati kapuja is. E szobrok technikájának, kivitelezésének legközelebbi megfelelőit a mai Franciaország területén találjuk meg. A templomok főkapujának hasonló díszítése is ott alakult ki, meglehetősen szigorú kötöttségek között. A kapuk bibliai történeteket és személyeket illusztrálnak. A nyugati katedrálisok alakjai ószövetségi próféták, apostolok, esetleg szentek vagy uralkodók.” Itt, a rézsűs kapu bélletében álló oszlopok között szentek szobra áll és állt, s nem lehetetlen, hogy az egyik épp Szent Jakabot ábrázolja.