„A pálosok igen sokat tettek a városért: a Ronyva melletti mocsarakat lecsapolták, a római kor után abbamaradt szőlőkultúrát felélesztették, ingyen őröltek a szegényeknek, megvédték a város lakosságát háborúk idején, és igen magas színvonalú hatosztályos iskolájuk volt.” II. József 1786-ban mégis eltörölte a rendet, de az ő parancsára néhány év múlva, 1789-ben ide költöztek a piaristák Tokajból. Itt kész rezidencia várta őket: a pálosoknak ez az elhagyott klastroma és temploma. Ekkor a templom titulusát Szent Egyedről Kalazanci Szent Józsefre változtatták. Jelenlegi titulusa: Nagyboldogasszony.
„A rendház lényegében ma is úgy áll, ahogyan a pálosok megépítették – írja Megyer József Piarista földrajzában. – Temploma kedves, primitív falusi barokk, melynek hófehér falából élesen emelkednek ki az oltárok színesebb foltjai. A kicsiny rendháznak alacsony folyosói, mélyen lehajló boltívei bizalmas, családias jelleget adnak. Mintha arra volnának hivatva, hogy a benne lakókat közelebb hozzák egymáshoz. Refektóriumának eredeti intarziái megcsodálásra méltó remekek. A freskók újabb keletűek, és nagyobbrészt piarista vonatkozásúak. Egyik azt a jelenetet ábrázolja, amikor a kis Kossuth Lajost szülei a piaristák iskolájába hozzák. Különös, hogy a múlt század egymást váltó nagy nemzedékeinek mindhárom vezére a piaristák neveltje: Széchenyi, Kossuth, Deák.”
Egyébként a templom megőrizte jellegzetes középkori, pálos alaprajzát. Északi fala teljes egészében gótikus. Barokk főhomlokzatán volutás, konkáv-íves oromfal, s a voluták fölött copf vázák. Korabarokk, pilaszteres kapuzatának párkánya fölött tört timpanon, vázákkal. A kapuszárnyak rokokó tükrökkel tagoltak. A bejárat fölött széles, félköríves karzatablak. Tornya a szentély északi oldalán áll, emeletén mérműves ablakok. A templom berendezése 1716 és 1736 között készült. Főoltára Strécius János lőcsei szobrász műterméből való. Az oltár tetején Mihály arkangyal, lent kétoldalt Szent László és Szent István szobra. A hajóban Mária és Remete Szent Pál tiszteletére állítottak mellékoltárokat. A hajó déli oldalához Rákóczi Ferenc építtetett egy nyolcszögletű boltozattal fedett kápolnát. Amikor ide betértünk, a vendéglátó piarista atya egy gregorián néhány sorának eléneklésével mutatta be annak akusztikáját. Ez az ének, ez az Alleluja mindig megszólal bennem, amikor erre a képre nézek.
