Akinek képeit átjárja a világosság

A megkötözött, töviskoronás Krisztus szemében mély szomorúság tükröződik. Feje körül a dicsfény a szélrózsa minden irányába szórja földöntúli sugarait, megvilágítva a szenvedés keresztjét hordozó Cirenei Simont, amint a nagy súly alatt görnyed. A háttérben Szűz Mária riadt arckifejezése és összekulcsolt keze mintegy válasz Jézus sorsába belenyugvó tekintetére. A nyolcvanegy nagy méretű olajfestmény közül talán itt, ezen a képen a legszebb a Megváltó arca, ha lehet ezt mondani. Muzsinszki Nagy Endre (1886–1975) festőművész albumát tanulmányozom, ismerkedem ezzel a rendkívüli, 23 x 30 centiméteres színes képeskönyvvel, amely a Veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény kiadványaként jelent meg tavaly decemberben.
A közel háromszáz oldalas művészeti albumot nagy szakértelemmel készítették elő, és a mai legmodernebb technológia nyújtotta minőségben nyomtatták ki. A kötet Márfi Gyula, a Veszprémi Főegyházmegye érseke papi szolgálatának ötvenedik és főpásztori szolgálatának huszadik évfordulója alkalmából jelent meg. Mottója remekül kifejezi a lényeget, és Muzsinszki Nagy Endre festészetének esszenciáját: „Én vagyok a világ világossága. Aki követ engem, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága” (János 8,12). Ahogy a könyvet lapozgatom, és nézegetem a festményeket, valóban fényesség járja át azokat. Nemcsak a Krisztus feje körül látható rendkívüli fényről van szó, hanem a jó értelemben vett jámbor szeretet kisugárzásáról is, amely szakrális-liturgikus értelemben át- meg áthatja ezeket az olajfestményeket. Az itt látható képek nemcsak vallásos ihletettségűek, hanem akár templomi oltárképek is lehetnének. A festők gyakran eljutnak bibliai témák színvonalas ábrázolásáig, mégsem lesznek egyházművészek. Muzsinszki Nagy azonban „végigjárta az emmauszi utat. Ő a két tanítvánnyal együtt átment »a látom, de nem ismerem« állapotából az »ismerem, de nem látom« állapotába, és ebből a felismerésből születtek a képek” – állapítja meg találóan Barsi Balázs a kötet bevezetőjében.
Sokan még a nevét sem ismerik Muzsinszki Nagy Endrének, aki 1886-ban született Felsőzsolcán, iparos szülők gyermekeként. Életrajzából kiderül, hogy nyolc-tíz éves koráig élt a szülőfalujában, itt járta ki a katolikus népiskola első évfolyamait. Rajztehetségére korán fény derült, tizenhat évesen már a budapesti Iparművészeti Iskola díszítőfestő szakosztályán tanult. Huszonegy évesen, 1907-ben fejezte be főiskolai tanulmányait. Végzettsége elsősorban díszítőfestészetre képesítette, amelyre akkoriban főként a kastélyok, a kúriák, a templomok kínáltak lehetőséget, ezek belső díszítésével foglalkozhatott. Ő a templomfestészetet választotta. Hazatért Felsőzsolcára, és elkészítette az 1900-ban megépült új templom festését, de az ő keze munkája a tokaji és a párdányi templom belső díszítése is.
A későbbiekben Nagybányán, a nyári szabadiskolán képezte tovább magát Thorma János irányításával. Hosszabb időt töltött Olaszországban, és 1903-tól grafikákat készített a Szikra, a Jövendő, a Borsszem Jankó és a Színházi Élet című lapok, illetve magazinok számára. Közben persze folytatta templomfestészeti munkáját is. A kalocsai Szent Imre-templom Magyarok Nagyasszonya-kápolnájának falképeit 1933 és 1935 között készítette.
Sokoldalúságára jellemző, hogy a budapesti Műcsarnokban is kiállított, 1913-tól rendszeresen, közel négy évtizeden keresztül mutatta be új műveit. Az I. világháború kitörésekor katonának állt és a frontról rajzos tudósításokat küldött a hazai lapoknak. A vázlatok felhasználásával olajfestményeket is készített a harctéren szerzett élményei alapján. Ezeket a képeket 1915-ben be is mutatták a Műcsarnok tavaszi tárlatán.
1939-ben Siófokra költözött, s természetesen megihlette őt a Balaton, ezért a kiállításokon a nagy tóról festett képeivel is találkozhatunk. Egry Józseffel ellentétben ő inkább képeslapszerű tájképeket festett a magyar tengerről, de ezek a művek is szépek, hangulatosak. Abban az időben Muzsinszki ebből tartotta fenn magát és családját.
Mindenképpen meg kell említenünk talán legnagyobb művészi sikerét. 1929-ben egy nemzetközi pályázaton megbízást nyert arra, hogy megtervezze a jeruzsálemi Dormitio- (Szűz Mária elszenderülése) bazilika altemplomában található hat oldalkápolna közül a Patrona Hugariae magyar kápolna apszisát díszítő mozaikot. A mozaikkép kirakását Zsellér Imre (1878–1959) mozaikmester műterme végezte Muzsinszki kartonjai alapján.
Ezt követően egy másik szentföldi megbízást is kapott a felsőzsolcai magyar festő. Ő tervezhette meg a Jeruzsálemben, az Olajfák hegyén álló Agónia-bazilika (Népek temploma) központi apszisának 1935-ben kivitelezett, Jézus imádkozik a Getsze­máni-kertben című, ötvennégy négyzetméteres mozaikját.
A festőművész képes albumának középpontjában az Én vagyok a világ világossága című újszövetségi festménysorozat áll. Az ötvenes években készített, nyolcvanegy képből álló sorozat a Bibliában leírt eseményeket követi nyomon. Mu­zsinszki, amikor a harmincas évek elején hosszabb ideig a Szentföldön tartózkodott, súlyosan megbetegedett. A kórházi ágyon fogadalmat tett, ha felgyógyul, megfesti Krisztus életét: születését, csodatételeit, halálát és feltámadását. Ígéretét beváltotta, s ez a különleges, háromszor nyolcvanegy darabból álló műtárgyegyüttes ma a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményt gazdagítja. Ebben a hatalmas anyagban megtalálhatók a színvázlatok, a ceruzatanulmányok és a teljes olajfestmény-sorozat. Mindez együtt teszi ki a kétszáznegyvenhárom darabból álló ciklust.
Muzsinszki Nagy Endre utolsó éveit keresztfiánál, Balázs Endre plébánosnál töltötte Nagyberényben. Végakaratának megfelelően Siófokon temették el. Alakja, művészete kezd feledésbe merülni, ezért ez a könyv mindenképpen hiánypótló: megismertet egy különlegesen hosszú életű, sokoldalú magyar egyházművésszel. Emlékét Felsőzsolcán Zsíros Sándor igazgató, tanár fáradozásának köszönhetően máig őrzik. „Nagy mesterségbeli tudás, ugyan­akkor valami meseszerű naiv egyszerűség jellemző munkáira. Olyanok, mint egy szakrális népdal (…), vagy mint egy falusi templom hangulata gyermekkoromban” – írta róla egyik méltatója, Szapudi András.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .