Ám ahogy Kahler Frigyes jogtörténész írja az Értékőrzés az ’50-es években című kötet előszavában, mindennek ellenére „keveset tudunk a rejtőzködő egyház titkos életéről”. Bár a kommunista államvédelem évtizedeken keresztül megfigyelte a különféle vallási jellegű csoportokat, az általa összegyűjtött dokumentumok értelemszerűen igencsak egyoldalúak. Ezért is lehet különösen értékes, amikor az érintettek, a korabeli közösségek tagjai osztják meg az érdeklődőkkel emlékeiket, tapasztalataikat. Rozgonyi György, Papanek Gábor és Veress Gábor kötete az 50-es években a budapesti Szentimrevárosban működő ifjúsági csoport működését ismerteti.
A szerzők a könyv elején röviden felvázolják azt a társadalmi és történelmi környezetet, amely ebben az időszakban Szentimrevárost jellemezte. A középosztálybeli polgári családok számára mindig a keresztény értékrend volt a meghatározó. Ezért is vállalták annak kockázatát, hogy gyermekeik „illegális” közösség tagjai legyenek. Barlay Ödön Szabolcs ciszterci szerzetes pap 1949-ben kérte fel Rozgonyi Györgyöt – Gyurkát –, hogy szervezzen ministránsoktatást, majd a hitoktatás ellehetetlenítése után „hitéletre nevelő foglalkozásokat”. Gyurka közössége ciszterci alapokra és cserkészhagyományokra épült. A fiatalok a kirándulás és a jó társaság mellett azért is jártak ide, mert hittant tanulhattak. A közösségnek nem volt neve, a vezetőnek nem volt titulusa, és nem volt tagja semmilyen hierarchiának.
Nem konspiráltak, hiszen nem is gondolták, hogy tevékenységük törvénybe ütköző lehet. Csatlakoztak a természetjáró egyesülethez, így téve hivatalossá találkozásaikat, kirándulásaikat és táboraikat. „Az az elképzelés, hogy a hatalom majd szól, ha nem tetszik neki a létünk, fiatalkori naivitásunkból fakadt” – emlékeznek vissza a szerzők. Az idősebbek sem gyanakodtak – a Gyurka köré gyűlt egyetemista fiatalokból időközben létrejött a Fórum nevű kisközösség is –, fel sem merült bennük, hogy mi készül a kommunista állambiztonságiak vegykonyhájában.
Az államvédelem számára a „földalatti”, „illegális” vallási közösségek mindig is kiemelt célpontnak számítottak. Az 1956-os forradalom után – legalábbis látszólag – rövid szünet következett, majd 1958-ban megnyitották az első dossziét, amelybe e csoportok tagjainak az adatait gyűjtötték. A Fekete hollók-ügy koncepciójába három vádpontot illesztettek be – már előre: szervezkedés a rendszer megdöntésére, ideológiai nevelés és felkészítés a hosszú távú harcra. A kommunista vezetés azért tartotta veszélyesnek a fiatalokat egybegyűjtő közösségeket, mert úgy látta, hogy ezekben „hitoktatás ürügye alatt végzett elitképzés” folyik. A Fekete hollók „összeesküvése” annyiban tekinthető koncepciós pernek, hogy bár egyes elemei – például maguk az ifjúsági csoportok – léteztek, ezek nem akarták megdönteni az államrendet, vagyis a „szervezkedés” részleteit az államvédelmi szervek alkották meg, az 50-es évekből ismert módon. Rozgonyi Györgyöt és közösségét például egy téli, börzsönyi túrán megfigyelték és lehallgatták – igen komoly apparátussal.
A letartóztatások 1960-ban kezdődtek a regnumi közösség elleni fellépéssel. Az országos akcióra 1961. február 6. éjjelén került sor, ennek során tartóztatták le Rozgonyi Györgyöt is. A Fekete hollók-ügyből végül tizenhét pert kreáltak, a vádlottakat el is ítélték. A megfélemlítés sikerült, így Rozgonyi György közössége sem alakult újjá később.
A kötet végén a szerzők felsorolják azokat, akik e diktatórikus évtizedek alatt részt vettek a közösségek életében, vezetésében. Amit a kommunisták tettek ellenük, azzal nekik kell elszámolniuk. Ám az már a mi lelkiismeretünket terheli, hogy a rendszerváltás után ezek a hitvalló emberek semmilyen köszönetet nem kaptak. Talán e kötet törleszt valamit ebből az adósságból.
Rozgonyi György, Papanek Gábor, Veress Gábor: Értékőrzés az ’50-es években – Gyurka – Rozgonyi György – ifjúsági közösségének története. Ciszterci Diák és Cserkész Alapítvány, 2019. A kötet megvásárolható az Új Ember könyvesboltban (Budapest V. kerület, Ferenciek tere 7–8. Nyitvatartás: hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 9–17 óráig; szerdán 10–18 óráig), vagy megrendelhető az Új Ember online könyváruházban.
