Czeininger Tamás alapos tanulmánya Eötvös József életét egyszerre helyezi a magyar arisztokrácia történetének távlatába és a családi élet intimitásába. Részletesen bemutatja Eötvös felmenőit és a kiterjedt rokonságot – a Splényi, a Szepessy és a Szapáry családot –, nem elkendőzve azokat az eseményeket sem, amelyek nem vetettek jó fényt az Eötvös famíliára. Ezek közé tartozott, amikor Eötvös Ignác – József édesapja – 1831-ben leverte a kolerafertőzés miatt kitört lázadást. Eötvös József édesanyja Lilien Anna bárónő volt. Öten voltak testvérek, közülük kettő még kisgyerekkorában meghalt. Mindkét szülő nagy hatással volt Eötvös József mély katolikus hitére. Eötvös 1842-ben vette feleségül Rosty Ágnest. Öt gyermekük született. A szülők „lelki és szellemi példaképei voltak nem csak a gyermekeik, de a külvilág számára is”. Gyerekeik közül a legismertebb Eötvös Loránd fizikus, aki 1894 és 1895 között vallás- és közoktatási miniszter volt.
Közkeletű tévedés, hogy az elmúlt évszázadokban a katolikusok vallási életében – ellentétben a protestánsokkal – a Biblia nem volt meghatározó. Eötvös nyomtatásban közreadott műveiben több mint háromszázötven szentírási utalást találhatunk. Bényei Miklós részletesen bemutatja, hogy egy katolikus gondolkodó, aki számára a hit nagy jelentőséggel bírt, miként használta a szentírási kifejezéseket.
Az Eötvös életével foglalkozó szakemberek közül sokan nem tudtak mit kezdeni katolicizmusával. Úgy gondolták, hogy a katolikus egyház iránti „türelmes” magatartását egyenesen politikai érdekek motiválták. Devescovi Balázs és Szilágyi Márton tanulmányai cáfolják ezt a véleményt. Előbbi azt vizsgálja, hogy a hit miképpen van jelen Eötvös szépprózai munkáiban, utóbbi pedig egy konkrét művet, a Magyarország 1514-ben című regényt veszi górcső alá. Ebben az isteni gondviselés történelemben betöltött szerepe mellett áll ki Eötvös József, mert az „Istentől elfordult világ magában hordozza önnön létének megkérdőjelezését”.
A Karthauzi című regényben Gusztáv így imádkozik: „Mindenható lény! te, kinek teremtő lehelete alatt világok forognak, s az emberi szív dobog; kinek fensége előtt a ragyogó nap s a legkisebb teremtmény egyenlő; nézz le szegény emberi nemedre, s add vissza hitét…!” Eötvös József valóban úgy gondolta, hogy a korszellemmel ellentétben az emberiség számára csak a katolikus hit mutathatja meg az igaz utat.
(Eötvös hite – Egy hiteles ember közéleti hatékonysága. JTMR Faludi Ferenc Akadémia, 2014)
