A pápa hármas célt tűzött a zsinat elé: a hit megerősítését és terjesztését, a keresztények közötti látható egység előmozdítását, valamint a teremtő és megváltó Isten által megvilágosított értelemből és lelkiismeretből fakadó béke felkínálását a jóakaratú emberek számára. Ezt a hármas célkitűzést VI. Pál pápa azzal egészítette ki, hogy a tradícióval szerves egységben és annak folytatásaként szükséges az egyház önértelmezésének megfogalmazása is.
„Vajon beváltak-e ezek a remények? Vajon hozott-e pünkösdi lélekújulást a zsinat? Vajon mit értettünk meg, és mit váltottunk valóra a tanításából, s mi az a feladat, amely még előttünk áll? Vajon mit köszönhet az egyház, a kereszténység és a világ a II. vatikáni zsinatnak?” Az egyháznak és a teológiának fontos feladata, hogy az 50. évforduló alkalmából válaszoljon ezekre a kérdésekre – hangsúlyozta Puskás professzor.
A konferencia mottója ez volt: „A II. vatikáni zsinat Isten ajándéka az egyház és a világ számára.” Az elhangzott előadások részben történeti, részben teológiai szempontból elemezték a zsinat munkáját, illetve a négy nagy zsinati rendelkezést tárgyalták.
A konferenciát megnyitó előadásában Erdő Péter bíboros, az egyetem nagykancellárja (magnus cancellariusa) az egyház életének és küldetésének összefüggésében elemezte a zsinat alapvető mondanivalóját. XVI. Benedek pápa 2012. október 13-án, a zsinat megnyitásának 50. évfordulóján elmondott szavait idézte, amikor hangsúlyozta: a II. vatikáni zsinat újdonsága abban áll, hogy az egyház folyamatosságát a jelenkorban is kifejezi (II. János Pál megfogalmazásával élve „az egyház mindig új, mindig fiatal”). A bíboros kiemelte továbbá, hogy az egyetemes zsinaton a püspökök testülete – Szent Péter utódjával egységben – az egész egyházra kiterjedő legfőbb tanítói és kormányzati tevékenységet lát el, a legfőbb hatóság jogkörét gyakorolja. Ez az a tradícióban gyökerező, teológiai jogtény, amely a II. vatikáni zsinat igazi tekintélyének az alapja. A zsinatok, főként az egyetemes zsinatok határozatai a Szentlélek vezetése mellett születtek meg.
„Mi volt a zsinat eredménye? Hogyan volt a II. vatikáni zsinat új pünkösd? Úgy, hogy az egyház egész életében átfogó és mélyreható változásokat indított el, hűségben a tradícióhoz” – emelte ki Erdő Péter. A konferenciával párhuzamosan a helyszínen időszaki kiállítás nyílt a Hittudományi Könyvtár és Archívum anyagából. A tárlat a zsinatról szóló képek, iratok és dokumentumok bemutatásával érzékelteti azt a felfokozott érdeklődést és várakozást, amely a múlt század egyik legnagyobb egyházi eseményét kísérte.
Fotó: Cser István