Ám Szárszó nemcsak az örömök kincsesdoboza. Hiszen az egyik legnagyobb és legnehezebb sorsú poétánk, József Attila itt búcsúzott el a földi világtól. A költő szanatóriumi kezelése után, 1937. november 4-én került ide, az egykori Horváth-panzió épületébe, ahol akkoriban nővérei laktak. Itt születtek utolsó költeményei. December 2-án meglátogatták barátai (Ignotus, Fejtő, Hatvany), megpróbálták felvidítani. Másnap este azonban máig tisztázatlan körülmények között a vasútállomáson halálra gázolta egy tehervonat. A község méltó módon állított emléket a költőzseninek. Általános iskolája, művelődési háza is az ő nevét viseli. A vasútállomástól és a parttól nem messze áll a József Attila-emlékmű, amely nem tartozik ugyan a legszebb kompozíciók közé, ám kifejezőereje vitathatatlan.
A vasúttól pár száz méterre találjuk a József Attila Emlékmúzeumot. A falai közt megtekinthető tárlatot a közelmúltban újították fel. A kiállítás olyan különlegességekkel gyarapodott, mint József Attila befejezetlen Rorschach-tesztje, amelyet a költő egykori pszichológusa és szerelme, Kozmutza Flóra (később Illyés Gyula felesége) vett fel. Most lánya, lllyés Mária bocsátotta a múzeum rendelkezésére. A tárlaton belehallgathatunk versekbe, megzenésített költeményekbe, megnézhetjük a költő fotóit is. Szívszorító látvány az egyik kiállítási tárgy, egy régi koffer. Benne József Attila utolsó leveleit olvashatjuk, amelyeket hajdani szerelmeinek, orvosának és kiadójának írt a végzetes nap előtt. A kiállítás mindössze három helyiségből áll, mégis órákat tölthetünk el itt. A szervezők jó arányérzékkel ügyeltek arra, hogy a tárlat ne „nyomja agyon” a látogatót – nem zsúfolták tele a termeket annak érdekében, hogy minél többet mutassanak meg a költő életéből. Nagy érdeme az is, hogy a falakon a nagy képek között egyetlen vonat sem „tart felénk”.
Balatonszárszó nevéhez azonban nemcsak József Attila kapcsolódik. Ma már utcanévtábla őrzi Rónay György költő emlékét is. Családja 1941-ben vásárolt itt házat. Csukás István a nyolcvanas évek végén épített Szárszón nyaralót, amely azóta több mesefigura „szülőháza” is lett. A meseíró tiszteletére tavaly nyitotta meg kapuit a Csukás Színház, amely egész nyáron könnyed kikapcsolódást kínál gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Balatonszárszó múltjához hozzátartozik a „Telep” is, amely 1928-tól 1951-ig minden nyáron fiatalok ezreit hívta tanácskozásra, s otthonává lett többek között az 1943-as Magyar Élet Konferenciának is. A Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria Diákszövetsége 1928 óta tartott itt előadásokat. A meghívottak között püspökök, egyetemi professzorok, írók, lelkészek voltak. 1943 augusztusában a Magyar Élet Könyvbarátainak Társasága a Soli Deo Gloria Szövetséggel közösen rendezte meg a szárszói Magyar Élet Tábort, amelynek fő témája a magyar társadalom és gazdaság háború utáni kérdéseinek megvitatása volt. A legnagyobb vitát Németh Lászlónak a harmadik útról szóló előadása váltotta ki. A „Telep” helyén ma a Soli Deo Gloria Református Konferencia-központ áll.
A víz mellől elénk tárulnak az északi part csodás vonulatai. Ha nyugat felé nézünk, messze-messze kéklik a Badacsony. Kelet felé, a távolban a tihanyi apátság „makettje” látszik. A kékeszöld víz tükrén csillognak a napsugarak. A homokban a gyerekek várat építenek. Nem sejtik, honnan is sejthetnék Szárszó súlyos titkait. Alkonyul. Valaki egyszer azt mondta: a naplemente innen a legszebb. Igaza volt…
Fotó: Koncz Veronika
A Csukás Színház programjaiból:
Augusztus 3.,
20.00 – Latin zenei est
Augusztus 4.,
10.30 – Süsü, a várvédő – mesejáték
Augusztus 10.,
20.00 – Az Alma zenekar koncertje
Augusztus 11.,
10.30 – Ludas Matyi
Augusztus 11.,
21.00 – Az Apostol együttes koncertje
