Ablak az örökkévalóságra

Semmi keresés: csupa találat! Semmi feleselés: csupán a centrum sodrása, a központ ereje, lüktetése.”
Florenszkijnél is valami hasonlóról van szó. De az ikonnál nem a művészi érték, hanem festőjének tiszta, hiteles spirituális látásmódja a fontos. Élet és alkotás van itt összhangban. A hagyományhoz hűen, de tapasztalatai alapján festette meg képét Rubljov arról, akit ábrázolni másként talán nem is lehet.

A legtöbb könyv esetében a borítónak figyelemfelhívó szerepe van. Rajta a szerző, a cím, a kiadó és esetleg valami grafika, hogy szép legyen. Papp Miklós A karácsonyi ikon etikája című írásának azonban igencsak lényegi része a borító. Itt található ugyanis az a Krisztus születése ikon, melyet a szerző elemez. Olvasás közben érdemes egy-egy pillantást vetni rá, hisz kép és szó ebben az esetben elválaszthatatlanok. Természetesen nem műelemzéssel találkozunk a mű lapjain. Spirituális utazásra hív bennünket a szerző. Igyekszik mindannyiunkat személy szerint megszólítani. A kép részleteinek elemzése során nemcsak a karácsony titkához, de önmagunkhoz is egyre közelebb kerülhetünk. Igazi összhangba kerül a kép, a szöveg, a teológia és a lelki táplálék.

A megtestesüléssel kapcsolatban Teodorosz Sztuditész írja: „A felfoghatatlan a Szűz méhében fogan, a megmérhetetlen 3 könyök termetű lesz, a határtalan határokat vesz fel, a meghatározhatatlan felkel, leül, a mindenütt jelen lévőt bölcsőbe teszik, az időtlen fokozatosan eléri a 12 éves kort, a láthatatlan körvonalakat nyer, és a testetlen testet ölt – ő az egyetlen, aki leírható, és az egyetlen, aki leírhatatlan.” S mindennek ábrázolására nincs alkalmasabb, mint egy karácsonyi ikon.

(Papp Miklós: A karácsonyi ikon etikája. Budapest, 2011, Új Ember Kiadó)

A kötet kapható az Új Ember könyvesboltjaiban.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .