A kormányfő kereszténydemokrata helyettese méltatta az 1997-es megállapodást, amely véleménye szerint kiállta az idők próbáját. Megjegyezte: amikor olyan törvények és jogszabályok születtek, amelyek a megállapodással ellentétesek voltak, azokat az Alkotmánybíróság rendre megsemmisítette.
Semjén Zsolt hozzátette: a megállapodást azért kellett módosítani, mert a jogszabályi környezet alapvetően megváltozott. Példaként említette az új alaptörvényt, az egyházügyi törvényt és az oktatási törvényeket, továbbá az adójogszabályok változásait. Az egyházi diplomáciáért felelős miniszterelnök-helyettes jelezte: a nemzetközi megállapodást törvényjavaslat formájában benyújtják az Országgyűlésnek, teljes egészében akkor lesz megismerhető.
Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius úgy fogalmazott: az új alaptörvény kihirdetése és az ezzel kapcsolatos megváltozott jogszabályi környezet miatt kötelességüknek tartották a szerződés módosítását. Az egyház nem kér magának privilégiumokat, hanem „nyugodt körülmények között szeretné folytatni” évezredek óta végzett nevelő és szociális tevékenységét. „Örömmel látja, hogy az állam ezt elismeri, és biztosítja hozzá a működéshez szükséges anyagi eszközöket.”
Erdő Péter bíboros, prímás csaknem egy évvel ezelőtt, a szentszéki–magyar ad hoc vegyes bizottság budapesti ülése után azt mondta: a törvények változását követve az egyezményekben is meg kell tartani azokat a garanciákat, amelyek a rendszerváltozás óta megvannak. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke akkor hangsúlyozta azt is, hogy az állami és az egyházi fenntartású intézményeket egyenlően kell finanszírozni.
