Három teológus (Jennifer Wasmuth berlini, Venjanyin Szimonov moszkvai és Thomas Bremer münsteri tanár) állította össze az ötven kérdést, amelyet 1600 embernek tettek fel. A megkérdezettek neme, életkora, képzettségi szintje, társadalmi helyzete és lakóhelye megfelelt az orosz társadalom összetételének, így a felmérés reprezentatívnak tekinthető. A kutatást a Renovabis nemzetközi katolikus segélyszervezet rendelte meg. Az orosz társadalom 72,6 százaléka vallotta magát ortodox kereszténynek. Tíz százalék úgy felelt, hogy „egyetlen konkrét vallásnak sem” követője. (Korábban legtöbbjük „vallástalannak” mondta magát. Egy részük úgy válaszolt: „nehéz megmondani” milyen vallású.) Csak 7,3 százalék vallotta magát kifejezetten „ateistának”. A magukat ortodox vallásúnak nevezők kétharmada gyermekkorában semmiféle vallásos nevelésben nem részesült. Harminc százalékuk szüleitől kapott ilyen nevelést. A felmérés szerint az oroszok 33,8 százaléka kétségek nélkül hisz Istenben, további 21,3 százalék hisz, de olykor kételkedik. További 14 százalék „néha hisz, néha nem”. 10,7 százalék nem személyes Istenben, inkább egy magasabb hatalomban hisz. (Tehát valamiképpen hívő összesen 79,8 százalék!) Milyen tekintélye van a püspököknek? A megkérdezettek 40 százaléka szerint szellemi-lelki tekintélye van a püspököknek. Ugyanezt a papokról csak 31 százalék vallja. Huszonkilenc százalék a papot olyan embernek tartja, akihez lelki segítségért fordulhat az ember. Tizenhét százalék szerint „nehéz megmondani”, milyen tekintélye van a papnak. Mindez hetvennégy évi hivatalosan erőszakolt ateista propaganda után…
