A tudomány szerepéről, a benne rejlő lehetőségekről Jacob Palis matematikussal, a Brazil Tudományos Akadémia elnökével beszélgettünk a november 17. és 19. között Budapesten megrendezett World Science Forumon.
– Számos tudományos fórumot rendeznek szerte a világon. Mi a jelentőségük ezeknek? Valóban azért vannak, hogy választ adjanak az emberiség nehéz kérdéseire, vagy csak protokolláris összejövetelek?
– A tudósok általában tényleg úgy érzik, hogy felelősséggel tartoznak a társadalomért. Azon vannak, hogy számba vegyék a mindenkit érintő nehézségeket és megoldási lehetőségeiket. A tudományos világfórumok jelentősége pedig éppen az, hogy segítsenek nekik ebben. Nagyon fontos tehát, hogy időnként összegyűljünk, és az életünket meghatározó kérdésekről közösen gondolkodjunk.
– 2013-ban a World Science Forumot Rio de Janeiróban rendezik meg. Lehet már tudni, hogy melyek lesznek a főbb témák?
– Már elkezdtük törni a fejünket, és tettünk is néhány javaslatot a fórum irányító testületének, de még tárgyalnunk kell a Magyar Tudományos Akadémiával, illetve a testület többi tagjával. Kiemelten fontos téma lehet a víz és a környezet, valamint a társadalmi-gazdasági fejlődésnek a természetre és az emberekre gyakorolt hatása. Az energia ugyancsak a központi témák között szerepelhet, már csak azért is, mert Brazília elég jelentős energiaforrásokkal rendelkezik, ám ha nem tanulunk meg bánni ezekkel, könnyen pórul járhatunk. Szó eshet még a klímaváltozásról, és helyet kaphatnak a fórumon a természeti katasztrófák is, amelyekről a médiából nap mint nap értesülünk. A lehetséges témák köre azonban folyamatosan bővülni fog, mert – mint mondtam – tanácskoznunk kell az irányító testülettel, de ki kell kérnünk a tudományos közösség véleményét, és meg kell hallgatnunk más embereket is, nem csak a tudósokat.
– A hétköznapi emberek legtöbbször nem sokat értenek a tudományhoz. Miért tartja fontosnak, hogy közelebb hozzuk az embereket a tudományhoz, vagy fordítva, a tudományt az emberekhez?
– Mert akkor talán egy kicsit jobban megértenék, kik is vagyunk, és mivel foglalkozunk mi, tudósok, ezáltal pedig sokkal inkább támogatnák a munkánkat. Ha elvont tudományos eredményekkel bombázzuk őket, nem sok jót várhatunk. Párbeszédet kell folytatnunk velük, tudatosítanunk kell bennük – és persze magunkban is –, hogy a tudomány az emberekért van, a tudósok a társadalom fennmaradásáért, az emberiség jövőjéért munkálkodnak.
– Hogyan tudja elősegíteni a tudomány a társadalom, az emberiség előrehaladását?
– Az egyik kulcsfogalom az oktatás. Tudományosan is igazolt tény, hogy a gyermekek már jóval az iskola megkezdése előtt képesek a matematika vagy épp az idegen nyelvek alapjainak elsajátítására. Épp ezért úgy vélem, előnyösebb „befektetni” a gyermekekbe egészen kicsi korukban, hiszen ilyenkor sokkal könnyebben és sokkal többet tudnak tanulni, mint mondjuk idősebb korukban, ráadásul kevesebb pénzbe és energiába kerül foglalkozni velük. Az oktatás mellett a másik kulcsfogalom a fenntartható fejlődés. Kiváltképp azért kell dolgoznunk, hogy lehetővé tegyük ennek megvalósulását. Emberek halnak éhen a világ számos pontján, miközben továbbra is rohamosan növekszik a Föld népessége és – ezzel együtt – az emberiség élelmiszerigénye. Egyre több élelmiszert kell termelnünk, ám ezt biztonságos és fenntartható módon kell tennünk, tekintettel a biológiai sokszínűség megőrzésére is. A fenntartható fejlődés, illetve a fenntartható élelmiszer-termelés azért olyan fontos, mert hozzásegítenek ahhoz, hogy jobb világban éljünk.
– Mit gondol, merre tart a tudomány?
– Nem akar mindenki tudós lenni, és nem is kell mindenkinek tudósnak lennie. De miért ne lehetne, hogy bárki szerezzen egy kis jártasságot a tudományban! Így az emberek láthatnák, hogy a tudósok elsősorban értük, az ő szükségleteik biztosításáért, az ő problémáik megoldásáért tevékenykednek. Bízom abban, hogy egyre közelebb kerülnek majd a tudományhoz, és egyelőre úgy látom, jó irányba haladunk.
Fotó: MTA
