A testvériség a béke alapja és útja

Minden ember életének lényeges alkotórésze a testvériség, melyet a családban tanulunk meg, hála az apa és az anya egymást kiegészítő felelősségvállalásának. A család ezért minden testvériség forrása, s ennél fogva a béke első útja is, mivel hivatása az, hogy szeretetet sugározzon a világba. Ezt a hivatást sajnos manapság megcáfolják a tények. A mai világ jellemző tulajdonsága a „globális közöny”.

 

Fokozatosan elfásulunk a másik szenvedése iránt, és magunkba zárkózunk. A világ számos részén szünet nélkül tart az alapvető emberi jogok, köztük az élet és a vallásszabadság jogának súlyos megsértése, például az emberkereskedelem tragikus jelensége. Vannak azonban kevésbé szembetűnő, ám nem kevésbé kegyetlen háborúk is, melyek gazdasági és pénzügyi területen zajlanak, és amelyek az egyéni életek, a családok és a vállalkozások számára ugyanolyan pusztítással járnak, mint a valódi háborúk.

 

Üzenetében Ferenc pápa hangsúlyozza: a testvériség elképzelhetetlen egy közös Atya elismerése nélkül. Az emberek közötti igazi testvériség fontos követelménye a természetfeletti atyaság, mert a testvériség Isten atyaságában gyökerezik. Egyedül a testvériséget teremtő atyaság képes átalakítani az életünket. Ennek az atyaságnak az elismerésével erősödik meg az emberek közötti testvériség, vagyis az, amely által felebarátokká válunk, akik gondját viselik egymásnak.


Ahhoz, hogy teljesebben megértsük az emberek testvériségre szóló meghívását, a Szentíráson keresztül kell szemlélnünk Isten emberekkel kapcsolatos tervét. Jó példa erre az ősszülők, Ádám és Éva, valamint gyermekeik, Káin és Ábel története. Az ő családjuk eseményeiből kiolvashatjuk a társadalom genezisét s a személyek és népek kapcsolatának alakulását. Az ő példájuk arra tanít, hogy az emberiség magán viseli a testvériségre szóló elhivatottságot, ám azt a lehetőséget is, hogy ezt a hivatást drámai módon elárulja.

 

Ferenc pápa a Populorum progressio (VI. Pál) és a Sollicitudo rei socialis (II. János Pál) enciklikák nyomán leszögezi, hogy nemcsak a személyek, hanem a nemzetek is hivatottak a testvériség szellemének megteremtésére, és hozzáteszi, hogy a béke minden ember osztatlan javát alkotja. A pápa legmélyebb meggyőződése, hogy a testvériség elősegíti a szegénység leküzdését is, ugyanakkor azonban hatékony politikai intézkedésekre van szükség ezen a téren.

 

A pápa üzenetében hosszabban foglalkozik a jelenlegi gazdasági-pénzügyi válsággal, melynek okát a következőkben jelöli meg: az emberek fokozatosan eltávolodtak Istentől és embertársaiktól, mértéktelen módon csak az anyagi javakat keresték, és kiüresítették a személyek és közösségek közötti kapcsolatokat. A gazdasági válságok ismétlődése szükségessé teszi a gazdasági fejlődés modelljeinek újragondolását és az életvitel megváltoztatását. Sőt a jelenlegi válság akár alkalmat is szolgáltat arra, hogy visszaszerezzük az okosság, a mérsékletesség, az igazságosság és a lelkierő sarkalatos erényeit. Az ember ugyanis sokkal többre képes annál, hogy saját önző érdekeit védje.

 

Ferenc pápa határozottan elítéli az általánosan elterjedt korrupciót és a szervezett bűnözés valamennyi formáját. A politikai közösség feladata, hogy megfékezze ezeket, elsősorban azáltal, hogy maga is átláthatóan és felelősen viselkedik. Így lesz képes megteremteni a társadalmi békét. Minden állampolgárnak joga van ahhoz, hogy a közhatalom méltóképpen képviselje érdekeit és tiszteletben tartsa szabadságjogait. Sajnos azonban az állampolgárok és az intézmények közötti kapcsolatokat eltorzítják a részérdekek, amelyek örökösen konfliktusokhoz vezetnek.

 

A mérhetetlen önzés egyfelől kifejleszti a társadalomban a korrupció számos formáját, amely manapság minden szinten kézzelfogható, másfelől pedig a kisebb csoportoktól egészen a világméretűvé váló bűnszövetkezetek létrejöttéhez vezet. A bűnszövetkezetek súlyosan megsértik Istent, ártalmasak minden ember számára, tönkreteszik a teremtést, és mindez még súlyosabb, ha a vallás álarcát öltik magukra. Ferenc pápa üzenetében említést tesz továbbá a mai világ számos egyéb drámai jelenségéről is, mint például a kiskorúak molesztálása, az ember- és drogkereskedelem, a munka területén tapasztalható visszaélések vagy az embertelen körülmények között fogva tartott rabok helyzete.

 

A pápa béke világnapi üzenetének utolsó fejezete a természet védelmével foglalkozik. Ezen a téren is nagy szükség van a testvériségre, hiszen sokszor a kapzsiság és a környezet leigázásának gőgje áll a háttérben. A természetet ingyenesen kaptuk, ezért tehát testvéreink szolgálatára kell használnunk azt. Az éhínség botrányáról szólva a pápa mindenkit emlékeztet arra a kötelességére, hogy az erőforrásokat elsősorban az éhezés megszüntetésére kell fordítani.

 

Ferenc pápa végül Mária, Jézus anyja oltalmát kérte, hogy mindennap megértsük és megéljük a Fia szívéből fakadó testvériséget, és elvigyük a békét szeretett földgolyónk valamennyi lakójához.