A konferencia közös egyházi és világi szervezés eredményeként jött létre, a védnökséget is közösen vállalták kiemelkedő egyházi és világi személyiségek: Ternyák Csaba egri érsek, Német László SVD, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, Surján László (képünkön), a KDNP alelnöke, brüsszeli Európa parlamenti képviselő és Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke, akik a bevezetőben személyesen méltatták a konferencia célját: példaképet állítani történelmünkből a ma embere számára. Ahogyan egykor Júlia Verhagen, a Krisztus ügye lelki család (FSO) alapítója fogalmazta az Isten akár már századokkal korábban égi hazába tért szolgáiról és szolgálóiról: „Lábat kell adni a szentnek, nem szabad a sírban felejteni, mert így tud »életre kelni«, dolgozni, és hatni napjainkban is.” Ez alkalommal huszonkilenc előadás illusztrálta a gondolat időtállóságát. Valamint Kelemen Didák atya égi születésnapja után 264 évvel is erről szól a konferencia kurátorának, Ki hengeríti el a követ? címmel, a konferenciára megjelent könyve. „Egy tudományos konferencia kiválóan alkalmas arra, hogy a tudományos világ és minden érdeklődő számára közelebb hozza ezt a rendkívüli minorita atyát, akinek személye és életműve nemcsak kortársait, hanem a következő korokat is ámulatba ejtette” – hangsúlyozta Ternyák Csaba egri érsek az ünnepi szentmisén. Megismerhettünk egy olyan „Istennek és a legelhagyottabbaknak szentelt áldozatos életet”, aki egy végveszélybe került nemzet megmentésén fáradozott: a török elnyomás után felszabadult, a pártoskodás harcai végeztével békességre vágyó, elnéptelenedett, pestis sújtotta országba hozta el a lelki vigasz segítségével az egyházi élet és a szellemi felemelkedés újabb korszakát.
Többen is szóvá tették, hogy P. Kelemen Didák prédikációinak feldolgozása, publikálása fontos adóssága a tudománynak. Az előadások betekintést nyújtottak Kelemen Didák személyéhez kapcsolódó történelmi, politikai, irodalmi, retorikai, orvostudományi, szociológiai, egyháztörténeti, teológiai ismeretek, kérdések széles tárházába. De elhangzottak előadások a Didák atya életében oly jelentős szerepet betöltő ördögi kórról, a pestisről, annak az emberek életére, a társadalomra gyakorolt hatásáról, az ahhoz kapcsolódó irodalmi, képzőművészeti alkotásokról. Jó volt látni azt is, hogy a konferencia nemcsak az egyházi szellemi élet kiemelkedő alakjait, a tudományos fokozattal rendelkező, tapasztalt tudósokat mozgatta meg, hanem a kutatók fiatalabb nemzedékét is. A kétnapos rendezvényt a Miskolci Egyetem vezetőinek értékelő, méltató és köszönő szavai zárták: a konferencia elérte célját, Kelemen Didák atya a boldogok sorába történő emelésének – a történelem viszontagságai miatt – többször elakadt folyamatának elősegítését. Mi indokolja ezt a nagyfokú figyelmet, Didák atya mivel „szolgálhat" a ma emberének? Felfedezhettük, mennyire aktuális ma is ennek a példázatos életnek az üzenete a szeretet „hatalom nélküli” hatalmáról – amelyet a konferencia szervezői, Bogdan Adamczyk minorita plébános és Dobos Marianne előadásai kiemelten hangsúlyoztak.
