Kalwaria Zebrzydowska Lengyelország egyik leggyakrabban látogatott zarándokhelye: az itt található műemlék- és tájépítészeti együttes, a zarándokközpont, a bazilika, a ferences kolostor és az itt kanyargó számos ösvény egyaránt. A világ több mint ezer kálváriája közül egyedüliként az UNESCO 1999. december 1-jei marokkói ülésén „Kalwaria Zebrzydowska manierista építészeti és tájegyüttes” néven felvételt nyert a világörökségi listára. A szentély története a XVII. század elejéig nyúlik vissza, amikor Mikolaj Zebrzydowski krakkói vajda a Zar hegységi Zarek-hegyen megalapította az Úr Jézus keresztre feszítésének kápolnáját a jeruzsálemi Szent Kereszt-kápolna gipszmodellje alapján. A kápolna a nemesi család imahelye volt nagyböjt idején. Kezdettől fogva a környékbeli hívek nagy része is látogatta, ezért Mikolaj Zebrzydowski elhatározta, hogy megépíti a Szent Sír-kápolnát a hasonló jeruzsálemi templom mintájára, valamint kolostort és fényes templomot is emel a szentély mellé. Az Angyalos Boldogasszony-templomot, amely Jan Maria Bernardoni itáliai jezsuita és Pawel Baudarth flamand építész és aranyműves tervei alapján készült, 1609. október 4-én szentelték fel. A vajda ekkor hívta meg a ferenceseket – lengyel nevükön a bernardinusokat. Az erről szóló alapítólevelet 1602. december 1- jén bocsátotta ki.
A szentély további fejlődésében nagy szerepe volt Christian Adrichiomusz könyvének, amelyet Mikolaj Zebrzydowski 1604 környékén ismert meg, és amely a Krisztus korabeli Jeruzsálemet mutatta be. Az olvasmányból kitűnt a vajda által birtokolt Lanckorona és Zar hegy, valamint Jeruzsálem fekvése közötti hasonlóság, ezért az uraság megfogadta, hogy a helyszínen megépíti Krisztus kínszenvedésének stációit. A Zar-hegyet Golgotának, a Lanckorona-hegyet az Olajfák hegyének, a mai Kaifás háza kápolna környékén elterülő dombságot Sínai hegynek, a tervezett Helytartótanács-dombot Moriah hegyének, a Ska-Winka folyót pedig Cedronnak nevezték el. A tervezési munkát – a jeruzsálemi arányok pontos betartásával – Mikolaj barátja, Feliks Zebrowski atya végezte, aki egyben matematikus és csillagász is volt. A kápolnák terveit Pawel Baudarth készítette, és az építési munkálatokat is ő felügyelte. Valamennyi kápolna gondos kivitelezés és egyedi építészeti megoldás eredménye. 1605 és 1607 között készültek el, a következő sorrendben: a Helytartótanács helye, Szent Sír, Getszemáni- kert, Annás háza, Kaifás háza, Heródes palotája, a Szűzanya sírja, a Szűzanya háza, a Szent Kereszt felállításának helye, a mennybemenetel helyszíne, az utolsó vacsora terme, Mária szíve, azaz a második elesés helyszíne, és Szent Rafael, valamint az öt lengyel remete kápolnája a Mária Magdolna tiszteletére emelt épülettel. Mikolaj halála után készült el a keresztre feszítés helye és a Szűzanya sírját jelző kápolna. 1620-ban az építési munkákat a vajda fia, Jan Zebrzydowski folytatta, aki 1623 és 1641 között öt új passiókápolnát építtetett (Keleti városkapu, Cedroni kápolna, az Úr Jézus első elesésének helyszíne, a Cirenei Simonnal és Veronikával történt találkozás helye), valamint nyolc Mária-kápolnát emeltetett. Jan fiának, Michalnak köszönhetően 1654 és 1655 között északi oldalról jelentősen kibővítették a kolostor épületét.
1667-től Kalwaria védelme és továbbépítése a Czartoryski család feladata lett, ugyanis Anna Zebrzydowski Jan Karol Czartoryskihez ment férjhez. Ők bővítették a templomot a ma látható formára: a hajóépítést 1702-ben, a templom két tornyát pedig 1720-ban fejezték be. A bazilikához 1687- ben nyugatról a Szent Antalról elnevezett kápolnát, 1749-ben pedig keletről a szeplőtelenül fogantatott Szűz Mária szentélyét építették hozzá. 1641-ben a brzezai Stanislaw Paszkowski által adományozott képet (a Szent Szűz karján a Kisjézussal), egy XVI. századi ismeretlen olasz festő munkáját a ferencesek a templomban helyezték el. A kegykép kezdetektől nagy tiszteletnek örvendett, ezért Kalwaria Zebrzydowska az Úr kínszenvedése mellett a Szűzanya búcsújáróhelye is lett. A képnek a zarándokok csodatévő erőt tulajdonítanak. Tornász Oborski püspök 1656 óta nyilvánosan tisztelhetőnek ismerte el a festményt. 1667-ben átvitték mai helyére, a Michal Zebrzydowski által építtetett oldalkápolnába. II. János Pál pápa 1979-es zarándokútján a következőképpen nyilatkozott: „Különösen megnyerő az a visszafogottság, ahogy a Szűzanya saját szentélyében mellékkápolnában lakik.” A kegykép tisztelete napjainkig töretlen. Az évszázadok zarándokai közül kimagaslik az előző pápa, aki élete folyamán sokszor látogatott el a kegyhelyre. Kisfiúként édesapjával számtalanszor zarándokolt ide a tizennégy kilométerre található Wadowicéből. Krakkói érsekként is sokszor volt alkalma imádságos, elmélkedő órákat tölteni a zarándokhelyen. Pápává választását követően 1979. június 7-én járt itt először. A főtemplom ekkor nyerte el a „basilica minor” rangot. Az apostoli látogatás alkalmával II. János Pál így szólt a hívők sokaságához: „Kalwaria Zebrzydowska a Szűzanya és az ösvények szentélye. Sokszor látogattam ezeket a helyeket gyermek- és ifjúkoromban, majd papként, később pedig még gyakrabban, már krakkói érsekként és bíborosként.” Harmadik lengyelországi apostoli útján, 1987-ben a helyszínre látogatva hálája jeleként egy szál aranyrózsát helyezett el a kegykép mellett. Ez ma is látható: „A pápai rózsát a kálváriai Szűzanya lába elé kívánom tenni, mint a hála jelét azért, amit eddig tett és jelenleg is tesz az életemben.”
Ezt követően 1991-ben és 2002-ben is meglátogatta a zarándokhelyet. Utóda, XVI. Benedek pápa is elzarándokolt már e kegyhelyre. Kalwaria Zebrzydowskát évszázadok óta – Nagyboldogasszony ünnepe mellett nagyhéten, különösen is a passió napjain – több tízezer zarándok keresi fel, hogy erőt merítsen Jézus szenvedésének, halálának és feltámadásának misztériumából. Ilyenkor „élő alakos” passiójátékot követhetnek imádságos figyelmükkel az ide érkező hívek, így részesülve Jézus Krisztus szenvedéséből, halálából és a húsvét előesti liturgia örömhíréből, hogy megtörve a halált feltámadt az Úr. A zarándokhely a magyarok körében is népszerű, különösen a kolostorépület egyik nagy kiterjedésű szárnyában kialakított zarándokház nyújt szállást a Dél-Lengyelországba érkező megfáradt vándoroknak. Végül álljanak itt II. János Pál pápa buzdító szavai, amelyeket 1979-es beszédében intézett a helyszínen összegyűlt hívők százezreihez: „Kalwaria Zebryzdowska szentélye különös figyelmet és tiszteletet érdemel, így arra szeretnélek buzdítani benneteket, hogy ne hagyjátok abba látogatását.”
