Kovács Gábor a nyári hónapokban sem hagyta üresen pesti galériáját. Saját gyűjteményéből mutatott be válogatást a művészetet szerető közönségnek. Sokféle alkotás látható itt, a XIX. század közepétől egészen Péreli Zsuzsa 2001-ben készült, különleges hatású, szárnyas angyalt ábrázoló gobelinjéig.
Id. Markó Károly képe a terembe lépve már messziről feltűnik viszonylag nagy méretével, a vakító nap fényének csillogásával, ős, buja természeti környezetével. A tanítványok elhívása címmel fantasztikus tájba helyezi bibliai mondanivalóját a festő.
A kiállítás kuriózuma Kisfaludi Strobl Zsigmond öt ritkán látható, viszonylag kis méretű carrarai márvány szobra. Ha manapság megkérdezik tőlem a tanítványaim, milyen is az igazi szobrászat, mindig valami olyasmi jut eszembe, mint amit e szobrok is tükröznek: a szépség ábrázolása nemes anyagból. Márványból és bronzból időtálló műalkotás készíthető. Strobl Zsigmond kedvesen egyszerű jeleneteket, kecses mozdulatokat ragadott meg finoman megmintázott aktjaival. A gyík című alkotás életnagyságban is látható Balatonfüreden. A Liliom, az Összegömbölyödve vagy az Alvó leány az idők folyamán több példányban is elkészült. Az 1910-es, ’20-as években faragta ezeket az akkor fiatal szobrász. Mesteri formaérzékről, jó ízlésről és nagy mesterségbeli tudásról árulkodnak művei. „Mikor igazi a képzőművészeti alkotás? Ha gyönyörködtet, szórakoztat, elénk hozza a múlt és a természet fenséges jelenségeit, az ember küzdelmeit vagy boldogságát. Természetesen minden alkotást, minden művészi megfogalmazást temérdek gyötrődés, a szenvedély édes kényszere kísér” – írja Kisfaludi Strobl Emberek és szobrok című visszaemlékező kötetében.
Kovács Gábor a „mindenevő” művészetkedvelők közé tartozik: stílusoktól és koroktól függetlenül gyűjti azt, amit megszeret vagy nagyra értékel. A XIX. századi romantikusoktól a XX. századi posztimpresszionistákon át a modernistákig sok minden megtalálható nála.
Szőnyi István sajátos temperatechnikával készült, hangulatos zebegényi tájai ugyanúgy helyet kaptak a kiállításon, mint a Vaszary János különböző korszakaiból származó alkotások. A Leányka a veteményesben vagy a Tengerpart pálmafákkal című képe olyan, mintha nem is egy kéz munkája lenne. Az első még hagyományos naturalista stílusban készült, a tengerparti kép viszont már nagyvonalú, Matisse világára emlékeztető, élénk színű, modern alkotás.
Kádár Géza Gesztenyefasor című művének színei mellbevágóak. A sárguló, vörösben pompázó falevelek vidám, játékos szertelensége, a fák szinte lilába hajló tónusai teszik egyedülállóvá ezt a festményt.
A Kovács Gábor Művészeti Alapítványhoz tartozó Csernus Tibor Emlékműterem egyelőre nem látogatható. Remélhetőleg nem véglegesen zárták be, hiszen olyan kevés műterem maradt meg Magyarországon eredeti állapotában. Csernus Párizsból hazahozott teljes műtermi berendezése egyedülálló Budapesten. Nagyszerű dolog, amikor egy kicsit beleláthatunk egy alkotóműhely mikrovilágába.
(A válogatás Kovács Gábor gyűjteményéből október 20-áig látogatható.)
Fotó: Mészáros Ákos
