„1945. május 10-én felállították a Népgondozó Hivatalt, amelynek egyik feladata a »fasiszta németek kitelepítése« volt. Ezt megelőzően 1945 áprilisában indult el az a sajtóhadjárat – élén Kovács Imrével –, amely a magyarországi németek kitelepítését követelte. Csakhogy ezzel az álláspontjával Kovács Imre és a Nemzeti Parasztpárt messze nem volt egyedül. Csatlakozott hozzá a Magyar Kommunista Párt, a Kisgazdapárt és a Polgári Demokrata Párt is.”
„A győztes nagyhatalmak állásfoglalásai azonban egyértelművé tették: a németek kitelepítéséről csakis ők dönthetnek. Ezt meg is tették a potsdami értekezleten: a potsdami határozat engedélyt adott a németek kitelepítésére Csehszlovákia és Lengyelország mellett Magyarországnak is.”
„A minisztertanács 1945. december 22-ei ülésén kollektív felelősségen alapuló rendeletet alkottak, melynek preambulumában a nagyhatalmi döntés kényszerítő jellegét hangsúlyozták. A szociáldemokrata és kisgazdapárti képviselők tiltakoztak a kollektív felelősségre vonás ellen, ám tiltakozásuknak nem tudtak érvényt szerezni.”
„A nagyhatalmak felelőssége egyértelmű: úgy adtak lehetőséget a kitelepítésre, hogy engedélyezték a kollektív elbírálást, és állásfoglalásaik mindvégig kétértelműek voltak. A magyar kormány kezdeményező szerepe a fentebb leírtak alapján szintén egyértelmű, csakhogy elsősorban a csehszlovákiai magyarság sorsa miatt ezt nem vállalhatták nyíltan.”
