Több mint négyszáz tudományos munkatárs vett részt a különböző kutatásokban. Ötvenheten szereztek tudományos fokozatot a projekt révén. A munka során tizenkét monográfia és több mint kétszáz, az egyes részterületeket feldolgozó cikk jelent meg a különböző tudományos folyóiratokban – nem csak idehaza.
A nagyszabású pályázat három különböző részből állt össze. Az Információs Technológiai Kar a bionika – többek között a rákdiagnosztika és a szemészet – területén végzett kutatásokat. A Jog- és Államtudományi Kar Kormányzás és közjó című alprojektje a munkajog és a joggazdaságtan kérdéseivel foglalkozott. A Bölcsészettudományi Kar Európa és a nagyvilág kapcsolatát vizsgálta, melynek során elsősorban a civilizációs különbségek megértésére törekedtek. A szakemberek a nyugati világban tapasztalható elvilágiasodást, az Európai Unió területén élő kisebbségek helyzetét ugyanúgy kutatták, mint azt a számunkra sem közömbös kérdést, hogy az egységessé váló Európában mi lehet a nemzetállamok szerepe.
Ízelítőként csak két beszámolót emelnék ki. A BTK alprojektjének részeként Gáthy Vera rövid előadásában Indiáról mint a világ legnagyobb demokráciájáról beszélt. Ahhoz, hogy az európai nemzetek megtalálják a hangot e hatalmas országgal, ismerniük kell annak sajátosságait. Ez pedig igen nehéz, hiszen az indiai társadalom rendkívül sok ellentmondást hordoz magában. India szekuláris köztársaságként határozza meg magát. A legutóbbi választás során több mint hatszázmillióan járultak az urnákhoz. Az ország alkotmánya már eltörölte a kasztrendszert, ám mivel az alacsonyabb kaszt tagjai támogatást kapnak, ezért a kasztrendszer mégiscsak jelen van a társadalom egészében. Akik áttérnek más – például keresztény – vallásra, azok ezt a kedvezményt elveszítik. A térítés tiltott, ugyanakkor annak nincs akadálya, ha valaki a hindu vallásra szeretne áttérni. A mostani választás győztese, a Bháratíja Dzsanata Párt (Indiai Néppárt) rendkívül muszlim- és keresztényellenes politikát folytat. Az állami ideológia talaján álló szervezetek a más vallásúakat biztonsági kockázatnak tekintik, ezért a vallási konfliktusok igen gyakran véres leszámolásba torkollnak, melyet a hatóságok sem akadályoznak meg. Gáthy Vera előadásában hangsúlyozta, hogy az emberi élethez is másként viszonyulnak az indiaiak. A hindu vallás szerint a karma határozza meg, hogy ki milyen minőségben születik újra. Mivel a lélek „leveti ruháját, a testét”, hogy később másikat vegyen magára, ezért egy hindunak nem kell aggódnia az élet miatt. Így viszont könnyű arra az álláspontra jutni, hogy az emberi élet nem sokat ér. Ez lényeges választóvonalat jelent a keresztény alapú és a hindu emberkép között.
Szigetvári Tamás az Európai Unió és Törökország kapcsolatát vizsgálta. Törökország már csatlakozási tárgyalásokat folytat az unióval. Bár sokan megkérdőjelezik, hogy vajon európainak tekinthető-e a két kontinensre is kiterjedő ország, azt figyelembe kell venni, hogy Európa nem kizárólag földrajzi fogalom. A történelem során a törökök tudatosan választották Európát Ázsia helyett – például az országban az arab írásjegyeket felváltotta a latin –, és az öltözködéstől az alkotmányosságig számos vonatkozásban alkalmazkodtak a nyugati világhoz. A kilencvenes években pedig vámunióra léptek az unióval, annak ellenére, hogy az uniós gazdasági döntésekbe nem szólhattak bele. Manapság az iszlám nagyobb hatással van a török társadalomra, nyitás figyelhető meg Ázsia más országai és az arab világ felé is. Ezzel Törökország a jövőben egyfajta hidat szeretne képezni Európa és a Kelet között.
