Fotó: Merényi Zita
II. Ignác Efrém többnapos magyarországi látogatása során február 21-én felkereste Erdő Péter bíborost, prímást, majd Orbán Viktor miniszterelnök munkaebéden látta vendégül az Országházban. Másnap több magyarországi egyetemen tett látogatást.
Fodor György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) prorektora kifejezte örömét, hogy az intézmény helyet adhat az üldözött keresztény testvéreinkkel való találkozásnak.
Ezt követően Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere megnyitóbeszédében bejelentette: Orbán Viktor miniszterelnök és a Magyarországon tartózkodó szír ortodox pátriárka előző nap megállapodott abban, hogy a magyar kormány egymillió euróval támogatja a szír ortodox egyházat, és ugyanennyivel a szír katolikus egyházat. A miniszter hozzátette, hogy Irakban a magyar kormány egy egész falu újjáépítését segíti. Elmondta, hogy a keresztény hit lényegéhez tartozik a segítségnyújtás és a testvéri szeretet, majd kifejezte megdöbbenését amiatt, hogy a közel-keleti keresztények sorsával kapcsolatban világméretű közöny tapasztalható.
Balog Zoltán a nyugati kereszténység szégyenének nevezte, hogy a közel-keleti keresztény közösségek még soha nem álltak olyan közel a megsemmisüléshez, mint napjainkban.
E közösségeknek valójában nem adunk, hanem visszaadunk egy keveset abból, amit évszázadokon, sőt évezredeken keresztül tőlük kaptunk, hiszen erről a földről ered a keresztény tanítás és kultúra – hangsúlyozta a miniszter.
A szír ortodox pátriárka tanúságtétele elején elmondta, hogy nem előadást akar tartani, hanem azoknak a közel-keleti keresztényeknek a hangja szeretne lenni, akik maguk nem tudják hallatni a hangjukat. Miután megköszönte a baráti fogadtatást és a kormány valódi, konkrét segítségét, egy videofilmet vetített le a tavaly év végi aleppói látogatásáról. A filmből is kiderült, hogy a városban megrongálódott, illetve romokban hever minden: a különböző felekezetek templomai és az Omajjád-mecset is… A pusztulás képei azt mutatták, hogy a háború senkit nem kímél, mindenki egyaránt az áldozata.
„Az üldöztetés a kereszténység egyik jele” – figyelmeztetett II. Ignác Efrém Jézus tanítását idézve: „Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak” (Jn 15,20). Hozzátette, hogy a közel-keleti keresztények sokszor szenvedtek üldöztetést, ugyanakkor voltak az együttélésnek békés korszakai is, például a közelmúltban, a II. világháború nagy népirtásait követően. A korunkban tapasztalható üldözést véleménye szerint a Közel-Keletre kívülről belopakodott szélsőséges ideológiák táplálják.
A kereszténység első századaiban sok vértanút adott az Egyház, vércseppjeik éltetik a hitünket – jelentette ki a szír ortodox pátriárka. Majd az Oszmán Birodalomban 1895-ben kezdődött üldöztetésről szólt, amely 1915-ben csúcsosodott ki az örményeket és más szíriai keresztény felekezeteket sújtó népirtással. A keresztényeket árulónak bélyegezték, erőszak, gyilkosság, emberrablás, fosztogatás áldozatai lettek. Kard által ölettek meg, máig erre utal a népirtás szír elnevezése: szajfo, ami annyit jelent, kard. A pátriárka hangsúlyozta, hogy az Oszmán Birodalom ugyanazokat a tetteket követte el, mint ma az Iszlám Állam. II. Ignác Efrém ezt követően arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények őslakosok a Közel-Keleten. Amikor a muszlimok később a területre érkeztek, a keresztények örömmel, a Bizánci Birodalommal szemben felszabadítóként üdvözölték őket, a muszlimok részéről pedig nagy tisztelet övezte a keresztényeket mint a tudomány és a kultúra közvetítőit. A keresztények történelme során azonban számos olyan periódus is volt, amikor nagy üldöztetést szenvedtek el, például a Magyarországon is pusztító mongoloktól, de a keresztesek is gyilkolták a közel-keleti keresztényeket. Ugyanakkor a misszionáriusok között is sok tudós volt, később pedig a Közel-Kelet legnagyobb politikai pártjait is keresztények alapították. Az ott élő keresztények hidat jelentettek az arab és a nyugati kultúra között, és ezt ma is küldetésüknek tekintik, céljuk, hogy harmóniát teremtsenek. E küldetésüket folyamatosan végzik a régióban élő valamennyi nép érdekében.
A Közel-Kelet jelenéről szólva az egyházi vezető hangsúlyozta, az Iszlám Állam visszaél az iszlám nevével. Vallási és etnikai tisztogatás folyik, az áldozatok legnagyobb része muszlim. A keresztényeket mint hitetleneket gyilkolják, de szunniták szunnitákat is gyilkolnak, a síiták pedig az összecsapások kereszttüzében állnak. II. Ignác Efrém elmondta, hogyan látta 2014. májusi megválasztása után Irak helyzetét, ahonnan éppen azt követően, júniusban kezdte elűzni a keresztényeket az Iszlám Állam. Találkozott a menekülőkkel, akik sátrakban éltek, és a legnagyobb vágyuk az volt, hogy legalább családonként külön sátorban élhessenek. Két és fél éve tart ez a helyzet, és bár néhány település már felszabadult, nagyon sok családnak nyoma veszett vagy még ma is szétszakítva él. Az ortodox egyház igyekszik segíteni őket.
A pátriárka a szíriai keresztények helyzetét a Szadad és Haszaké városában végzett pusztítás képeivel írta le. Az utóbbi városban ő maga is a szemtanúja volt egy iskola előtt elkövetett robbantásos merényletnek. Emlékeztetett továbbá a 2013 áprilisában elrabolt két aleppói érsekre, akikért azóta is folyamatosan imádkoznak, és bíznak szabadulásukban.
A népnek szüksége van a vezetőkre, az emberek az Egyházban találnak menedékre – tette hozzá. – Mindenütt rengeteget szenvedtek az emberek. Damaszkuszban is sokan haltak meg, köztük gyerekek és idősek is. Aleppóból, Homszból pedig sokan a biztonságosabb partvidékre költöztek, ott kellett segíteni őket, lakhatást biztosítani számukra.
A pusztítás idején az Egyháznak az alapvető szükségletek kielégítésében kellett segítenie, és vallástól, felekezettől függetlenül mindenki számíthatott a támogatására – emelte ki II. Ignác Efrém, majd hozzátette: most eljött az ideje annak, hogy a fejlődés előmozdításán dolgozzanak. Az ENSZ Fejlesztési Programja segítségével kisebb projekteket kezdtek megvalósítani, például létrehoztak egy bútorgyárat, megalapították a Szent Efrém Fejlesztési Bizottságot (St. Ephrem Patriarchal Development Committee – EPDC), amely a humanitárius segítségnyújtáson túl munkahelyteremtéssel, fejlesztési, mentorálási programok működtetésével foglalkozik. Az Egyház az egyik legfontosabb feladatának azt tartja, hogy előmozdítsa a párbeszédet.
A pátriárka elmondta, amikor 2016 decemberében a szíriai vallásügyi miniszter látogatást tett náluk néhány imám társaságában, közösen elhatározták, hogy keresztény–muszlim workshopokat, ifjúsági táborokat szerveznek egymás jobb megismerése és a párbeszéd kultúrájának erősítése érdekében. „A párbeszéd – tette hozzá – nem lehetőség, hanem kötelesség, hiszen meg kell tanulni együtt élni. A tudatlanságból gyűlölet, a gyűlöletből pedig erőszak fakad, ez pedig mindenki számára halálos következményekkel jár.”
A politikusok felelősségéről szólva II. Ignác Efrém azt hangsúlyozta, hogy népeik szeretnének békében élni a saját szülőföldjükön, ehhez pedig az kell, hogy a döntéshozók ne engedjék fegyverhez jutni a terroristákat. A politikai vezetőknek a szír pátriárka szerint meg kell teremteniük a lehetőséget arra, hogy a közel-keleti népek békében éljenek együtt. Irakban meg kell teremteni a biztonságot az otthonaikba visszatérő keresztényeknek. Mivel ott a lakosság nagy része támogatja az Iszlám Államot, megfelelő nemzetközi garanciákra van szükség, Moszul térségében védett körzeteket kell létrehozni.
A pátriárka úgy véli, ha Irak egységes lesz, és erős kormányzat alakul ki, az jó a keresztényeknek, de ha széttagolt marad, akkor biztonsági garanciákat kell kapniuk. Szíriában is erős kormányzatra van szükség, amely képes megvédeni az állampolgárokat.
II. Ignác Efrém elmondta, Szíriában három damaszkuszi pátriárka közösen kérte, hogy szüntessék meg az országgal szembeni szankciókat, hiszen azok leginkább az egyszerű embereket sújtják.
A médiától a pátriárka azt kéri, ne legyen elfogult, egyoldalú. Látogassák meg őket, beszéljenek az ott élő emberekkel, első kézből szerezzenek információkat. Nagyon fontos lenne, hogy reményt adjanak az embereknek, mutassák meg, hogy mellettük állnak.
„Leghőbb vágyunk a béke. Szüntelenül imádkozni kell a békéért, mindenkiért: keresztényekért, muszlimokért egyaránt” – hangsúlyozta II. Ignác Efrém, és ezzel a mindennél többet érő jókívánsággal zárta tanúságtételét a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen: „Békesség mindenkinek!”
A pátriárka Orbán Viktor miniszterelnök meghívására érkezett Magyarországra. Az előadáson jelen voltak Udvardy György pécsi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) alelnöke, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára, Török Tamás, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár, Alberto Bottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusa, Pápai Lajos püspök, Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára, a magyarországi keresztény egyházak képviselői, Szőke Péter, a Szent Egyed (Sant’Egidio) közösség magyarországi vezetője, valamint a pátriárkát magyarországi útjára elkísérő Nicodemus Daoud Matti Sharaf, Moszul érseke, a szír ortodox egyház metropolitája.
