Elkötelezettséget kíván az a magasztos hívás, amellyel Jézus fordul választottjaihoz. Arra szólítja fel őket, hogy lépjenek vele baráti kapcsolatra, hallgassák közelről szavát, és éljenek vele. Megtanítja számukra, hogyan adják át teljesen önmagukat Istennek és országa terjesztésének az evangélium törvénye szerint.
Krisztus követése ma is elkötelezettséget kíván. Meg kell tanulnunk, hogy tekintetünket Jézusra emeljük, hallgassuk szavát és találkozzunk vele a szentségekben. Azt jelenti, hogy az ő akaratához kell hasonulnunk. Sajátos képzésre van szüksége azoknak, akik a papi vagy Istennek szentelt életre készülnek, az illetékes egyházi hatóságok vezetésével. Különösen napjainkban, amikor látszólag az Úr hangját más hangok elfojtják és nehéznek tűnik teljes önátadást igénylő követése.
Tavaly írta a pápa a kispapoknak: „Jól választottatok. Az embereknek mindig szükségük lesz Istenre, a technika uralma alatt élő és globalizált világban is. Szükségük lesz Istenre, aki Jézus Krisztusban mutatta meg önmagát, és aki egybegyűjt minket az egyetemes egyházban.”
Arra van szükség, hogy minden helyi egyház egyre nagyobb figyelmet fordítson a hivatásébresztésre. A püspökök támogassák a papi és szerzetesi hivatásokat, különös gondot fordítva a missziós hivatásokra.
A pápa baráti üdvözletét és bátorítását küldi mindazoknak, akik hozzájárulnak a hivatásébresztéshez: a papoknak, a családoknak, a katekétáknak, a lelkipásztori kisegítőknek.
A hivatásébresztés és hivatásgondozás akkor válik teljes értelművé és hatékonnyá, ha az egyház egységében valósul meg és a szeretetközösséget szolgálja. A pápa azért fohászkodik, hogy Mária példája buzdítsa azokat, akiket meghívott az Úr.
