A pápa üzenetében kiemelten foglalkozik a testvéri feddés fogalmával, vagyis a keresztény élet azon szempontjával, mely napjainkban feledésbe merült. Az individualizmus egyik súlyos következménye lelkiismeretünk elaltatása. Egy olyan ideológia, amely felmagasztalja az egyént, s azt sugallja, hogy önmagunkban is boldogok lehetünk, csak a személy elszigetelődéséhez és magányához vezethet. Figyelemmel lenni testvérünk iránt azt jelenti: kilépünk közönyünkből, és segítjük egymást – anyagilag és lelkileg egyaránt. A segítség testvéri feddésként is megnyilvánulhat. A jóra való figyelmeztetés nélkül nem válhatunk éretté, ezért valódi szolgálatot tesz nekünk, aki ráébreszt hibáinkra, tévedéseinkre.
Az egyház küldetésének része, hogy figyelmeztet az igazságtalanságra s emlékeztet a szegénységre. Nem hallgathat arról, hogy miközben emberek a létfenntartáshoz szükséges eszközök híján életüket vesztik, mások testvéreiket kihasználva meggazdagodnak. De nemcsak külső jelenségekre kell tekintettel lennie az egyháznak, hanem fel kell tárnia ezek erkölcsi okát is. A korrupció, a pénzhalmozás, az erőszak olyan, mint a rákbetegség: belülről kezdi ki a társadalmat. A jelenlegi pénzügyi válság kiváltója a kapzsiság, a gátlástalan pénzhajhászás, valamint mindazok semmibevétele, akik mások rossz döntései miatt szenvednek. A pénzhez való ragaszkodás bűn – szögezi le a dokumentum.
Az egyház pedig felemeli a szavát a bűn ellen, amely kárt okoz a személynek és a társadalomnak is.
A pápai üzenet kiemeli: a bennünket körülvevő igazságtalanság valódi gyökere Isten hiánya. Amikor az ember nem ismeri el maga fölött a teremtő Urat, akkor saját „teremtőjévé és urává” válik, a társadalmi élet pedig egymás elleni harccá fajul, vagyis Isten nélkül az élet csupán a túlélésért folytatott küzdelemmé alacsonyodik. Minden keresztény elsődleges feladata, hogy hirdesse a világnak: Isten létezik. Az egyház felelőssége pedig az, hogy minden nemzedéket emlékeztessen e megbízatás fontosságára. Van lelkiismeretünk, amelyben Isten hangja szólal meg, azé az Istené, aki előtt egy nap mindnyájunknak számot kell adnunk.
