A Népek udvara Budapesten

Az elnevezés a Jézus-korabeli, második jeruzsálemi templom egyik udvarára utal. A négy udvar közül a külsőt nevezték a „pogányok udvarának”, ahová azok is beléphettek – a maguk hite szerint imádkozni, az élet nagy kérdéseiről eszmélődni, vagy akár csak nézelődni –, akik nem zsidó vallásúak voltak.
A Népek udvara rendezvénysorozat – amelyet idén február 5-6-án Budapesten szerveznek meg – elsődleges célja a hívők és a magukat nem hívőknek vallók közötti párbeszéd előmozdítása. A rendezvény elsősorban a művelt, gondolkodó rétegeket szólítja meg, az egyetemek, a tudomány és a művészet világát.
Ezért is választották első helyszínül Párizst, a kultúrák találkozóhelyét 2011-ben. Ravasi bíboros mintegy az egész párbeszédsorozat alapkérdéseit vetette fel megnyitójában: Hogyan lehet együtt élni igazságosságban és szabadságban? Nem vált-e valóban sürgőssé, hogy a keresztények és más jóakaratú emberek párbeszédbe kezdjenek?


Az európai értékválság következtében érthető módon eddig szinte kizárólag kontinensünkön folytatódott a sorozat. Csak néhány példa: Barcelonában Művészet, szépség és transzcendencia volt a téma. Érdemes megidézni egy spanyol esztétikaprofesszor itt elhangzott szavait: „Ateistaként nem voltam elégedett. Ma folyamatosan kereső embernek vallom magam, aki a barátságban és a művészetben megoldást talál a belső törésre.”

 

Berlinben így fogalmazták meg a témát: „Megtapasztalni a szabadságot Isten nélkül.” A németországi találkozón a művészet szabadságáról és az etikus humanizmusról ejtettek szót. A tavalyi római találkozó témája pedig ez volt: „Etika a társadalomban és etika a kommunikációban.” Itt a média világának képviselői vallották meg eszméiket. Eugenio Scalfari, a La Repubblica főszerkesztője a következőket mondta: „Nem azért vagyunk itt, hogy kölcsönösen megtérítsük egymást, hanem azért, mert közös meggyőződésünk, hogy különféle álláspontjaink kovászként hathatnak arra a földre, amelynek szüksége van a megtermékenyülésre.”

 

Az egykori „pogányok”, a népek aligha voltak vallástalanok. Manapság ugyan sokan vallják magukat hitetlennek, de inkább csak közömbössé váltak. Hitünk ugyanis nem magától értetődő, nem természetes. „A hitet mindennap meg kell élni, és szüntelenül keresni kell, meghallgatva a minket körülvevők hangját is.

 

Ezért is oly fontos a párbeszéd a Népek udvarán.
Benedek pápa így buzdította a rendezvényen részt vevő híveket: „Ne hátráljatok meg a nehézségek és a problémák láttán! Az igazság keresése nem könnyű fel­adat.” Budapesten sem.