„A nemzet ügyvédje” névvel is illetett Apponyi a kalksburgi jezsuita gimnázium elvégzése után Bécsben és Budapesten folytatta jogi tanulmányait. Nemzetgazdasági ismeretei elmélyítésére Franciaországba, Németországba és Itáliába utazott. Hazatérve részt vett a Nemzeti Párt megalapításában. 1906-tól négy éven át vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. Páratlan bel- és külpolitikai működést fejtett ki. A párizsi békekonferencián, 1920. január 16-án következetesen képviselte a kisebbségvédelem, a politikai méltányosság, a nemzeti önrendelkezés egyetemes elvét. Hat évtizedes életművét nehéz néhány sorban felidézni. Halálakor Almássy László házelnök így nyilatkozott: „Az utóbbi száz esztendőben Kossuth lánglelke, Deák bölcsessége vezette, tartotta meg a nemzetet, a trianoni szörnyű bukás után pedig Apponyi Albert vette át azt a nagy kitüntetést, hogy nemzetünket a történelem országútjára visszavezesse, ezeresztendős elhivatottságának érvényt szerezzen.” Habsburg Ottó így fejezte ki részvétét: „Gyászolom azt, aki a legszerencsétlenebb időben volt a jogfolytonosság zászlóvivője.” Zabolai Mikes János püspök Apponyit a magyar nemzet legfelségesebb virágának nevezte. P.T.E.
