A nemzet önbecsüléséről és felemelkedéséről

Ezek a szempontok határozták meg a Magyar Konzervatív Alapítvány (MKA) múlt pénteki budapesti konferenciáján felszólaló katolikus és református egyházi vezetők előadásait. A Szent Margit Gimnáziumban megtartott konferencia célja a szervezők szándéka szerint az volt, hogy „a keresztény egyházak, a szolgáló papság őrállói hivatására, nemzeti felelősségére irányítsa a figyelmet”
Szembesülve „Isten nélküli” világunk esélytelenségével, ideje belátnunk, hogy megmaradásunk egyetlen esélye a hiteles kereszténység – szögezte le Hegedűs Lóránt református püspök az MKA tagja a konferencia nyitó előadásában, apokaliptikus képekben vázolva korunk globális válságjelenségeit. Igazi Krisztus-követés kell – mondta a püspök, majd Radnótit idézve hozzátette: és a kétszer kettő józanságával élő kereszténység.

Majnek Antal munkácsi püspök a Kárpátalján szolgáló egyháznak a tömb- és szórványmagyarság (köztük hatvanezer katolikus) nemzeti identitását őrző és erősítő – főként az oktatás terén végzett – tevékenységét mutatta be. A súlyos gazdasági- szociális nehézségek között élő magyarság létszáma csökken a kivándorlás és a születések számának visszaesése miatt. Az egyik legfontosabb megtartó erő a magyar nyelven szóló liturgia – hangsúlyozta a munkácsi püspök.

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek előadásában abból a történeti megállapításból indult ki, hogy „Szent István óta a magyarság mindig akkor virágzott, amikor az egyház is virágzott. „A keresztények feladatát biblikus alapon a só metaforájában foglalta össze, s célként az értékek megőrzését jelölte meg.

Pozsgay Imre egyetemi tanár, az MKA tagja az egyház és állam kapcsolatáról beszélt. „Már 1988-ban (az MSZMP Politikai Bizottsága tagjaként – a szerk.) kijelentettem egy frankfurti konferencián: eljött az idő, hogy az állam bilincseiből kiszabadítsuk az egyházakat” – emlékezett a politikus. A mostani helyzetben pedig – amikor az állam elhagyta „szolgálati helyét”, hiszen saját polgárai ellen dolgozik – arra van szükség, hogy nagyobb szerepet kapjanak az egyházak, többek közt az oktatás terén; konkrétan: az államnak fel kellene kérnie a keresztény egyházakat, hogy még szélesebb körű feladatot vállaljanak az oktatás terén, természetesen megadva számukra ehhez a szükséges anyagi eszközöket is. A nemzet önbecsülését kell helyreállítani, s ebben segíthetnek az egyházak. Pozsgay Imre hozzátette: Ha a jelenlegi trend folytatódik, akkor a válság kétségbeejtő szakasza következik a családok, a polgárok számára: a félelem a jövőtől.

Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának alelnöke az európaiságról beszélt, amely, mint mondta: elsősorban nem lakcím kérdése. Az EU-nak a kereszténységhez való viszonyát történetileg elemezve rámutatott: Európa még megreformálható.

Az MKA konferenciáján Bíró László tábori püspök, a püspöki kar családreferense az egyház főbb feladatairól szólt a család védelmében. Egy chilei filozófust idézve mondta: A kereszt összetört egy istenképet (a távoli Isten képét), és egy emberképet (az önmagáért való emberét), hogy megnyissa az utat az önátadó szeretet megélése felé. Az egyháznak a Biblia alapján, „a teremtés logikájára” építve ez utóbbi magatartásra kell bátorítania az embereket, védve a házasságon alapuló családot, s egyúttal fel kell fedeznie önmagát, mint családegyházat – mondta Bíró László.
Spányi Antal székesfehérvári püspök, az ötéves fennállását ünneplő Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatója a média szerepéről, s ezen belül az egyház értékközvetítő szerepének fontosságáról beszélt, arról, hogy be kell mutatni a pozitív híreket is, valamint az életről szóló történetek által is alakítani az emberek világképét.

A keresztény egyházak feladatai a magyar oktatási rendszerben és az ifjúság nevelésében című előadásában Gärtner Julianna, a Congregatio Jesu (angolkisasszonyok) szerzetesrend tagja vázolta a globalizáció, a szekularizmus és a liberális szemlélet térhódításának korában az egyházi tanerő előtt álló nehézségeket és feladatokat.
A múlttal, s ezen belül az egyház közelmúltjával való szembenézést több előadó is szorgalmazta a konferencián: Somogyi Albert református lelkész a próféták tetteire utalva a lelkipásztorok felelős politizálása mellett érvelt, Szabó Gyula mezőörsi plébános, a Magyar Műhely Alapítvány (MMA) elnöke – 2000-től az egyház kommunista diktatúra alatti múltját feltáró munkacsoport koordinátora – azt hangsúlyozta, hogy a „szentségkiszolgáltató” egyházkép helyett a közösségépítés modelljére kellene helyezni a hangsúlyt a papképzésben is. Közvélemény-kutatási adatok mutatják, hogy katasztrofális mértékben csökkent az egyház társadalmi súlya – folytatta Szabó Gyula -, szembe kell néznünk múltunkkal, azzal, hogy milyen módon válaszoltunk a diktatúra kihívásaira, és le kell vonnunk a következtetéseket, ami személyi változásokkal is jár. Hiteles személyiségekre van ugyanis szükségünk, továbbá képzett embereink megtartására, helyzetbe hozására, közéleti szerepvállalására – szorgalmazta az MMA elnöke.

Vértesaljai László jezsuita szerzetes a konferencia végén ismét hangsúlyozta, hogy az egyház hiteles szolgálatának záloga az emlékezet megtisztítása, azaz az őszinte, következményeket is vállaló szembenézés a közelmúlttal, az egyháznak a diktatúra évei alatt tanúsított magatartásával – felelősséggel a jövőért, bízva az isten gondviselésben, elhárítva az önkritikával kapcsolatos aggályokat, önbecsapásokat, kimondva a neveket is. Egyrészt azért, hogy „ki ne üresedjék az igaz helytállás", másrészt, „ha hallgatunk, akkor csak üszkösödünk” – tette hozzá a jezsuita szerzetes.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.