Fotó: Merényi Zita
A FEMM (Fertility Education Medical Management) képzés lehetővé teszi, hogy a legújabb kutatások és orvosi protokollok alapján tervezzék meg a szükséges vizsgálatokat és kezeléseket azoknak a nőknek, illetve pároknak, akiknek erre szükségük van. Az április 26. és 28. között Budapesten tartott orvosképzésen – amely a Katolikus Szeretetszolgálat Természetes gyermekáldás című projektjének keretében, az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával valósult meg – Bálint Balázs szülész-nőgyógyásszal, a Budai Irgalmasrendi Kórházban működő Keresztény Családi Centrum orvos tagjával beszélgettünk.
Mi a FEMM-képzés lényege, és milyen szemléletmódot közvetít?
– Ez a képzés arról szól, hogy a nők menstruációs ciklusa – különös tekintettel a peteérés és a tüszőrepedés (ovuláció) folyamatára – az egészség jele. Ebből kiindulva azt vizsgálják, hogy vajon vannak-e eltérések a peteérés folyamatában, illetve a mentsruációs ciklusban, és ennek alapján próbálják megtalálni az esetleges alapbetegségeket, amelyek hatással vannak az egész emberi szervezetre. A FEMM módszerének kidolgozói hangsúlyozzák, hogy az alapbetegségek (amelyekre az ovulációs ciklusban megmutatkozó jelek utalnak) kezelhetők és kezelendők. Különösen fontos ez azokban az esetekben, amikor mindezek a gyermekvállalást befolyásolják. Hazánkban nagy számban vannak olyan párok, akik gyermekvállalással kapcsolatos egészségügyi gondokkal küzdenek. A kérdés az, hogy milyen szemlélettel közelítjük meg a problémájukat.
A lombikprogramra gondol?
– Igen. Ez egy világszerte elterjedt szemlélet. Embereken segíteni kívánó orvosok sokasága vallja, hogy ha azt szeretnénk, hogy egy meddő párnak gyermeke szülessen, akkor a női ciklust úgy kell kényszeríteni, abba az irányba kell terelni, hogy sok petesejt álljon rendelkezésre, majd a művi megtermékenyítést használják eszközként. A FEMM esetében kicsit másról van szó. Arról, hogy az eltérések megtalálása után a nő egész szervezetét úgy tudjuk helyreigazítani, hogy ez a rendszer befogadóvá váljék. Tehát nem valamilyen művi és sok-sok erős ráhatást alkalmazó kezelés eredményeképpen jön létre érett petesejt, hanem az egészség alapja, a háttér rendezése oldja meg ezt a helyzetet.
Hasonló szemléletű a NaPro technológia is, amelyben Ön szintén jártasságot szerzett, több más hazai orvossal együtt. Az eljárás hazai sikeréről korábban már az Új Ember hetilapban és a Magyar Kuríron is beszámoltunk.
– Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mind a NaPro, mind a FEMM képzésein részt vehettem, és ezzel bepillantást nyerhettem abba, hogy miként működnek ezek a rendszerek. Az ötlet, a teória ugyanaz: próbáljuk megtalálni az alapbetegséget, és azt kezeljük. A NaPro és a FEMM is azon az elven alapul, hogy a nőnek meg kell figyelnie a saját ciklusát. Ez otthoni módszerekkel is megoldható, de nyilván nem csupán a menstruáció észleléséről van szó, hanem ennél jóval többről. A ciklus egyes fázisainak különféle jelei vannak. A FEMM és a NaPro vizsgálja a hüvelyváladék mennyiségét és változásait. Vannak egyéb jelek is, amelyeket a lányok, asszonyok jól ismernek: a mellfeszüléstől kezdve a hasfájásig, a fejfájástól a kissé érzékenyebb lelkiállapotig – ezek mind a menstruációval összefüggő jelek. Ezek megfigyelésén alapulnak a cikluskövetési módszerek, de ez a két rendszer leginkább a méhnyaknyák precíz figyelését tűzi ki célul, illetve abból indul ki.
A NaPro kevesebb endokrinológiai (hormonális) eltérést gyógyít, nem arra koncentrál. Az orvosi része sokkal inkább a műtétes megoldásokkal él – hozzáteszem, világszerte mindenütt nagyon magas színvonalon. Sajnos Magyarországon egyetlenegy robot – az ilyen eljáráshoz legmegfelelőbb eszköz – sincsen. A FEMM a legújabb kutatási eredményeket használja fel, és egy olyan tudást alkalmaz, amelyet a hazai egyetemeken még alig tanítanak. Ebben a rendszerben a hormonháztartást, annak közeli és távoli hatásait, illetve ezek eltéréseit vizsgálják és kezelik.
A FEMM és a NaPro megközelítését megismerve elmondhatom, hogy a kettő együtt fantasztikus eredményekre lehet képes. Éppen ezért jó, hogy Magyarországon is megvalósult ez a képzés. Van már jó néhány NaPróban jártas magyar orvos, és most lesznek olyan kollégák is, akik már a FEMM terén is megfelelő készségeket szereznek. Úgy gondolom, hogy ezáltal nagyobb teret, több lehetőséget kapnak majd a természetesebb módszerek a jelenleg uralkodó lombikmódszer, a művi megtermékenyítés mellett.
Hazánkban léteznek intézményes keretek e természetesebb módszerek számára?
– Nagyon örülnék, ha erre egyértelmű választ tudnék adni. Azt elmondhatom, hogy azok az orvosok, akik FEMM- és NaPro-képzést is kaptak, legalább két intézményben tevékenykednek: az egyik a Semmelweis Egyetem, a másik a Budai Irgalmasrendi Kórház, azon belül is a Keresztény Családi Centrum. Természetesen magánrendeléseken elérhetőek másutt is.
Most nagyot nyílik a kapu, hiszen sok magyar orvos elvégzi a FEMM-képzést, így már vidékre is eljuthat a módszer.
Tudjuk, hogy a Katolikus Egyház igyekszik alternatívát mutatni a lombikprogrammal szemben. Úgy gondolom, a Budai Irgalmasrendi Kórház esetében reális esély van arra, hogy az intézmény hivatásszerűen vállalja az ezen eljárások szerinti orvoslást. Ez a kórház vezetésének célja, de hogy ez pontosan miként valósul meg, az a jövő kérdése.
Beszéljünk most a múltról. Önt mi indította el ezen az úton?
– Hívő ember vagyok, a Keresztény Családi Centrumban is dolgozom. Nyolc évvel ezelőtt találkoztam először a NaPro technológiával. Az azóta eltelt időben megismerkedtem ezzel a látásmóddal, ami korábban sem volt idegen tőlem, hiszen szülészként a természetes szülés híve voltam és vagyok. Ez pedig magától értetődően összekapcsolódik a meddőség minél természetesebb úton való kezelésének szemléletével.
