Surján László, az Európai Parlament néppárti képviselője
– Vajon hogyan hangzik Brüsszelben Orbán Viktor választás utáni egyik első mondata, miszerint „mától Magyarországon a magyar emberek érdeke az első”?
– Tekintettel arra, hogy az Európai Unióban mindenki a saját nemzetének az érdekeit képviseli, azt gondolom, hogy ez a mondás több mint rendben van. Az Európai Unió különféle szervei nem hajlandók az egyes tagállamok helyett gondolkodni. Ha egy tagállam rosszul méri föl a helyzetét, és nem a saját érdekeinek megfelelő lépéseket tesz, azt ő tette, és nem fogják helyette kijavítani. A legtermészetesebb dolog, hogy legelőször mindenkinek a saját érdekeivel kell tisztában lennie.
– Tehát akár úgy is fogalmazhatunk: eljött az ideje, hogy nagykorú EU-tagok legyünk?
– Annál is inkább, mert hét hónap múlva Orbán Viktor lesz az unió soros elnöke.
– Ez milyen lehetőségeket rejt magában Magyarország számára?
– A soros elnökség és az unió elnöksége átalakuló fázisban van. Az Európai Tanácsnak lett egy állandó elnöke, de ez a soros elnökség intézményét nem váltotta fel. Ez utóbbi továbbra is alkalom arra, hogy az illető tagállam egy kicsit rányomja a bélyegét az egész unióra, kicsit meghatározza a gondolkodását. Izgalmas lesz 2011, mert nem világos még, hogyan fognak összhangba kerülni az állandó elnök tervei, gondolkodása, akarata és a soros elnökség. Ez azon fog múlni, mint az unióban nagyon sok minden, hogy az egyes posztokat személy szerint kik és hogyan töltik be. E folyamatnak még annyira az elején vagyunk, hogy a magyar elnökség elég izgalmas lehetőségeket biztosít – feladat és kihívás a jövendő miniszterelnök számára, akinek most Magyarország hihetetlen nagy felhatalmazást adott. Ennek súlya lesz itt kint is.
– E nagyon erős felhatalmazás után mi a kereszténydemokrácia sajátos szerepe a Fidesszel alkotott szövetségben, a kormányzásban?
– Sok hasonlat hangzott el ezzel kapcsolatban. Talán épp Orbán Viktor használta a horgony kifejezést, ami a reményre is utal. A kereszténydemokrácia, amely a Fidesznek is alapvető filozófiája, ebben a szövetségben látható, önálló testként van jelen. Az új felállásban is lesz külön KDNP-frakció, amely egy sajátos gondolatvilág és feladatsor láthatóvá tételét és megvalósítását szolgálja. Európa hihetetlen mértékben elvilágiasodott, az öröm és az anyagiak hajszolásában fuldokló társadalom, amely keresi a boldogságot, de egyáltalán nem találja. Olyan világban élünk, amelyben az emberek egyre jobban vágynak a nyugalomra, a szépre, a jóra, a boldogságra és az örömre, de egyre kevesebb részük van ezekben. A kereszténység és politikai vetülete, a kereszténydemokrácia azt gondolja magáról, és azt hiszem, joggal, hogy tud olyan törvényi kereteket és ezek között olyan államberendezkedést, oktatást, szociális ellátást produkálni, amelyek közelebb viszik az embereket ehhez a boldogsághoz. Ez a kereszténydemokrácia feladata, és ezért fontos, hogy a parlamentben önálló hangként tudjon megszólalni, remélhetőleg az esetek legnagyobb részében a többség támogatásával.
