A költő igazsága – József Attila és a sírrablók

József Attila baloldali társadalomszemléletű ember volt – ám rendkívül eredeti gondolkodása miatt minden korabeli baloldali áramlattal ellentmondásos volt a kapcsolata. A Párizsból hazatért költő megismerkedvén Szántó Judit illegális kommunistával, civilben esernyőkészítővel, bekerült a Kommunisták Magyarországi Pártjába. A párt kihasználta lelkesedését, tudását, és mindenféle munkával bízta meg. A poéta felhagyott az avantgárddal, és életművének apályába ért, lapos osztályharcos költeményeket írt. Az eleven eszű, vitázó hajlamú József Attila a Párttól sok csapást kapott. A legdurvább az volt, amikor egy moszkvai kommunista lapban egyszerűen úgy minősítették, hogy a fasizmusban keresi a kiutat. A cikket a Mozgalom, a Párt jóváhagyásával írták. Nem sokkal később a KMP belső döntése értelmében nem ő, hanem Illyés és Nagy Lajos kaptak meghívót a Szovjetunióba egy írókongresszusra. József Attila megírta a véleményét, de – egy párttag kérésére – nem tette közzé. Mégis, pártszerűtlen viselkedés miatt (!), 1934-ben kizárták az illegális KMP-ből. Ezt az illegális Pártban jól ismert tényt 1945 után egyszerűen letagadták, és Sándor Pál filozófus tényfeltáró emlékezése miatt tiltották be a József Attila-emlékkönyvet – 1957-ben!

A párttal való szakítás a Szántó Judit elvtársnővel való szakítást is véglegesítette. Szántó Judit egyébként nem illett igazán József Attilához, habár – ilyen a kommunizmus – ez az esernyőkészítő lett a Rákosi-korszakban József Attila „hivatalos őre”, „tudományos munkatárs”, akinek ostobaságait, tévedéseit (hamisításait?) hosszas kutatói munkálatokkal kellett fölfejteni, és levakarni a József Attila-képről. Amikor 1956 után elkezdődött a kommunista mítosz temetői megjelenítése, József Attila földi maradványait egyszerűen kilopták a sírjából a Kerepesi temetőben, és 1959-ben áttemették a Munkásmozgalmi Panteon egyik első sírjába. 1963-ban elhunyt Szántó Judit is, és az életben különvált párt – összetemette a Párt, mégpedig mint házaspárt. Úgy is maradtak a rendszerváltozásig, csak 1994-ben kerülhetett vissza Attila a Mama mellé, a családi sírba.

Nemcsak illegális baloldal volt a Horthy-Magyarországon. A szocdemekkel is volt kapcsolata József Attilának, hasonlóan felemás kapcsolata, mint a kommunistákkal. A Népszava, az SZDP lapja például hónapokig hevertette betördelve az Óda című költeményt, és végül nem is ott jelent meg. Egyszerűen nem jutott neki hely, mindig akadt valami fontosabb.

A polgári baloldal elismerte József Attilát – de innen kapta a megsemmisítő ütéseket is. Fejtő Ferenc később maga ismerte be, hogy József Attilát nem tartotta igazán nagy költőnek – és ezt meg is mondta neki. A Szép Szó szerkesztői pedig a végső csapást mérték rá azzal, hogy könyörgése ellenére otthagyták Balatonszárszón. Másnap öngyilkos lett.