A rend fontos hivatást töltött be a leánynevelés és a társadalmi kiegyenlítődés terén. Náluk ugyanis együtt nevelkedtek a legelőkelőbb főurak, a köznemesek, valamint az alsóbb néprétegek leánygyermekei. Monostoraik kódexíró műhelyeiben híres magyar kódexek születtek.
A klarisszák a ferences család második ágát képező, szemlélődő közösség. Külső apostoli tevékenységet nem végeznek. Sokat imádkoznak egyénileg és közösségben, végzik a ház körüli teendőket, és teljes mértékben a hívek adományaiból élnek. Nyitva áll az ajtajuk a lelki beszélgetésre, visszavonulásra vágyók előtt.
A franciaországi anyakolostor alapító apátnője, Marie-Paul nővér, aki az első magyar nővéreket 1990-ben a sioni zárdába befogadta, 1956. október 23. előtt néhány nappal isteni sugallatra a szívébe fogadta Magyarországot, és rendszeresen imádkozott érte, holott csak annyit tudott hazánkról, hogy valahol keleten van.
„Mi, magyar nővérek csak jóval később tudtuk meg, hogy Marie-Paul nővér 1956 óta rendszeresen imádkozott hazánkért és a klarisszák magyarországi megtelepedéséért. Ennek a lelki önátadásnak a jutalma, hogy ő öltöztette be az első magyar nővéreket, és hogy közreműködésének köszönhetően közel kétszázharminc év után hazánkba visszatérhetett a ferences karizma klarissza formája” – mondta a Ferences Sajtóközpontnak Ferenc-Mária nővér, a 2009-ben önálló monostori rangot kapott szécsényi közösség apátnője. A klarissza rend alapításának nyolcszázadik évfordulójára emlékező program keretében Csíkszeredán augusztus 11-ént Bőjte Mihály újonnan kinevezett csíksomlyói ferences házfőnök celebrált szentmisét. Másnap Orbán Szabolcs, az erdélyi ferencesek provinciálisa és a szécsényi rendházból érkező Ferenc- Mária klarissza apátnő tartott előadást. A jubileumi lelki napokat ünnepélyes szentmise zárta, amelyet Tamás József püspök mutatott be.
